1028 Budapest, Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 | Gazdasági iroda: 275-7938
„Az ember azt gondolja, hogy nehéz, de azt még szorozd meg tízzel, mert kb. annyira nehéz. Nagyon sok mindenre figyelni kell, nagyon sok buktató van, nagyon sokszor kell újragondolni, újraírni szövegeket. Én tudtam, hogy a Juli borzasztó nehéz fába vágja a fejszét.”
Ferenczy Bálint és Pokorni Ágoston (Toto) kérdezte Kiss Pétert és Balázs Julit a készülő szövegkönyvről és az előadásról. A beszélgetést lejegyezte: Szalai-Szabó Hanna.
Amikor már mindenki kiélte kreativitását az aszfalton, és föladta a reményt, hogy megtanuljon négy labdával zsonglőrködni..., egy kicsit lepukkant, igen alternatív stílusú helyre vittek bennünket, ahol az erősítők már égtek a vágytól, hogy a Sezlony (a 9.-esek rockbandája) a húrok közé csapjon.
Zimankós, téli estén megelevenedik a fonó, szorgos kezek morzsolják a kukoricát, fonnak, csuhéznak. A tűz dohogja a ritmust, föl-föl lobban egy ének.
– Emlékeztek-e még a két árva történetére?
– Kukorica Jancsi és Iluska szerelmére?
Jár a motolla, fonódik a mese.
Petőfi Sándor gyönyörű képei és rímei által nagy öröm volt az 5. osztálynak, hogy nektek mesélhetett.
Megint elbúcsúztattunk egy osztályt, az idén a nyolcadikat. "Gyerekeink" nagyszerű eredménnyel tették le az érettségit: magyar nyelv és irodalom 4,1; történelem 4,3; matematika 3,25. Öt emelt szintű jeles született, de valamennyi ezen a szinten érettségizett fiatal jól szerepelt, sikerült elnyerniük a vihető pluszpontokat.
Az alábbi beszéd a ballagásukkor hangzott el, elmondta Beöthy Hanna osztálykísérő.