1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
1495-1498, Falfestmény, olajtempera, 420x910 cm
Milánó, Santa Maria delle Grazie

Leonardót a hagyományos ikonográfiai kötöttségek mellett a történetben rejlő drámai pillanat megragadása érdekelte: az a pillanat, amikor kiderül, hogy Jézust elárulta egyik apostola.

"1Közeledett a kovásztalan kenyér ünnepének nevezett húsvét. 2A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan ölhetnék meg, de féltek a néptől. 3A sátán hatalmába kerítette az iskarióti Júdást, a tizenkettő közül az egyiket. 4Elment, hogy megbeszélje a főpapokkal meg a templomőrség vezetőivel, hogyan tudná nekik kiszolgáltatni. 5Ezek örömmel fogadták és megegyeztek vele, hogy pénzt adnak neki. 6Beleegyezett, és kereste a kedvező alkalmat, hogy a nép tudta nélkül kiszolgáltassa nekik.

7Elérkezett a kovásztalan kenyér napja. Ekkor szokták feláldozni a húsvéti bárányt. 8Jézus elküldte Pétert és Jánost ezzel a megbízatással: „Menjetek, készítsétek el a húsvéti vacsorát, hogy elkölthessük.” 9„Hol készítsük el?” – kérdezték. 10„Menjetek a városba – felelte –, ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Menjetek utána abba a házba, ahová megy, 11s mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti: hol van a terem, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elkölthetem? 12És majd mutat nektek egy tágas, étkezésre berendezett emeleti helyiséget. Ott készítsétek el.” 13Elmentek, s úgy találtak mindent, ahogy mondta. El is készítették a húsvéti vacsorát.

14Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. 15Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. 16Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” 17Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: 18„Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” 19Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” 20Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. 21De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. 22Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja.” 23Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz."

(Lk. 22,1-23., A Pannonhalmi Főapátság kiadásában megjelent új fordítása az Újszövetségnek)

Naptár 2017

További olvasnivaló