1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Waldorf-kerettanterv 2013

Mint korábban is megírtuk, 2013 májusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozatával elfogadta a magyar Waldorf-iskolák új kerettantervét, melynek kidolgozásából erősen kivettük részünket. A közel 500 oldalas dokumentum honlapon is olvasható változatának elkészítése folyamatban van, a teljes dokumentum jelenleg pdf formátumban innen tölthető le: A magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve (2,5 MB). Az itt olvasható cikkek a kerettanterv korábbi változata alapján készültek.

A Waldorf-iskolák gyakorlata azt mutatja, hogy a diákok világ iránti érdeklődését nem lehet pusztán az iskolapadban kielégíteni. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor olyan jelentős életmódbeli változások álltak be a társadalomban, amelyek fokozatosan elszigetelik a fiatalokat az élet olyan fontos területeitől, mint pl. az élelmiszerek előállítása, az idősek, betegek ápolása, a használati tárgyak készítése. Nagyon fontos tehát, hogy ezeken a területeken ne elméleti, hanem gyakorlati módon legyenek jelen a diákok.

A középiskolában végzett gyakorlatoknak emellett fontos jellemzője, hogy nem szakmai jellegű képzést adnak, erre a rendelkezésre álló idő nem is lenne elegendő. A gyakorlatok megtartását tehát elsősorban a pedagógiai célok indokolják. Az itt következő gyakorlatok a megfelelő években egymás mellett is elvégezhetőek, de ki is válthatják egymást. Összességében tanácsos lenne minden tanévben 4-5 hét gyakorlatot tartani, ezek elosztása függ az iskola helyi lehetőségeitől.

Mezőgazdasági gyakorlat - 9. évfolyam
Egyre inkább szükségessé válik, hogy a fiatalok még iskoláséveik alatt lehetőséget kapjanak arra, hogy gyakorlati feladatok elvégzésére vállalkozhassanak, és kipróbálhassák magukat a valóságos munka világában. Különösen a pubertás után van szükségük mind a fiúknak, mind a lányoknak tapasztalatok és élmények szerzésére a mai munkakörülmények konkrét feltételeiről.

A diákok 9. osztályos korával összhangban áll az intenzív elmélyedés egy parasztgazdaság mindennapi életében. Erre a korukra már elkezdenek felmerülni bennük az élettel kapcsolatos általános kérdések: Mi a kapcsolat az ember, valamint a föld, a növényvilág, és az állatvilág között? Milyen problémák merülnek fel a technika és a modern szociális viszonyok következtében? Az összes életkérdés átfogalmazódik bennük, és minden eddiginél többet foglalkoznak tudatuk erejével. Ebben a korukban a fiatalok elementáris késztetést éreznek fizikai erejük használatára, és ezzel kapcsolatban akaratuk kipróbálására, valamint energiát, körültekintést, bátorságot és lélekjelenlétet igénylő feladatok elvégzésére. Ehhez jön még egy egészséges, természetes vágy, kimenni a természetbe, ami viszont ipari övezeteinkben gyakran kielégítetlenül marad. Az ilyen tevékenységeknek vonzónak kell lenniük értelmük, energiájuk és idealizmusuk számára.

Javasolt témakörök:
A mezőgazdasági gyakorlat során egyénileg vagy csoportosan dolgoznak egy parasztgazdaságban, ahol általában életükben először nyernek bepillantást ezen ősi foglalkozás tevékenységébe és kenyérkereső munkájába. Hasznos, ha a gazdaság vezetője rábírható arra, hogy a gazdasági realitásáról is beszéljen, úgymint a termelési árakról és költségekről, új berendezések (pl. traktor) beszerzésének tőkeigényességéről, EU-támogatásról stb.

Szerezhető tapasztalatok:
A cél a veteményezéssel, a gyomtalanítással, a trágyázással, a betakarítással, és a raktározással kapcsolatos összes tevékenység megismerése, az állattartással és állatgondozással, valamint a tejfeldolgozással kapcsolatos alapismeretek megszerzése, a parasztgazdaság teljes egészének, mint gazdasági szervezetnek a megismerése a szociális vonatkozásaival együtt. Közös munkavégzés emberekkel és gépekkel. A gyakorlat lefolytatására a legalkalmasabbak olyan parasztgazdaságok, amelyek bio, biodinamikus, vagy ökológiai módszer szerint dolgoznak, és nyíltak a fiatalokkal szemben. "Ellenpéldaként" hagyományos módszerekkel dolgozó parasztgazdaság is számításba jöhet.

A gyakorlat során a gazdaságról, annak földrajzi, gazdasági és szociális adottságairól, valamint a napi munkamenetről naplót kell vezettetni a diákokkal, amely elősegíti a saját tapasztalatok, élmények tudatos feldolgozását. Hasznos a gyakorlatot követő általános megbeszélés az osztállyal, melynek során a diákok kicserélhetik nézeteiket, és elmondhatják, mit tanultak.

Egyéb lehetséges munkatapasztalatok:
A mezőgazdasági gyakorlat helyett alternatív lehetőség a 9. osztályban az, hogy a diákok házépítési, vagy ökológiai gyakorlaton vehetnek részt (pl. élővizek, tavak tisztítása, sövénykarbantartás, kőfalrakás, járdalerakás, természeti környezet védelme stb.). A hangsúlynak a gyakorlatszerzésen, a fizikai munkavégzésen, a feladat társadalmi szükségességén és hasznosságán, a csapatmunkán és a számonkérhetőségen kell lennie.

Földmérési gyakorlat - 10. évfolyam
A diákoknak a gyakorlat kapcsán meg kell tapasztalniuk, hogy a matematika nemcsak az összefüggések megértéséről szól, hanem arról is, hogyan tud valaki pontos számításokat végezni, és azt megbízhatóan ellenőrizni. A hozzátartozó matematikai tartalom a logaritmusszámítás, a szinusz- és koszinusztétel, valamint az ezeken alapuló számítási eljárások.

A 16 évesek, akiket nemcsak az összefüggések megértése érdekel, hanem konkrét tapasztalatokat akarnak szerezni, szakmailag megalapozott önállósághoz jutnak, amely próbára teszi úgy értelmi képességeiket, mint fizikai akaratuk latba vetését.

Javasolt témakörök:
A gyakorlat felöleli a térképkészítés alapvető lépéseit a földméréstől egészen a térkép megrajzolásáig. A diákok benyomást szerezhetnek arról, hogyan hozzák létre a mindennapos használati tárgyat, vagyis a térképet, és megismerik az építési munkákhoz szükséges tervezés alapját képező földmérés jelentőségét. A mérések rábírják a diákokat, hogy alávessék magukat a munka céljából, az alkalmazott mérési módszerből és a mérőberendezésből adódó objektív követelményeknek. Gondosságuk, türelmük és önbecsülésük szükséges ehhez a munkához. Megismerik a lehetséges hibaforrásokat, és gyakorlati fogalmat alkothatnak a pontos munkavégzésről.

  • A legtöbb mérés csoportmunka eredménye.
  • Meg kell állapodni a munkamegosztásról, és azt be kell tartani.
  • Sok mérési folyamatban az idő is és a hely is szerepet játszik.
  • Az egyes diákoknak figyelemmel kell kísérniük a teljes folyamatot, nehogy elmulasszák azt a pillanatot, amikor a rájuk eső munkát el kell végezniük.
  • A térkép megrajzolása gondosságot és pontosságot követel.
  • Képzelőerejük és absztrakciós képességük erősödik.
  • A pontosság fogalma kitágul, mivel a mérést is és a rajzolást is pontosan kell végezni.
  • Meg kell beszélni, és tisztázni kell a hibákat, azok okait, és kijavításuk lehetséges módjait.
Különféle ezzel kapcsolatos témákat is érinteni kell, éspedig az országos földmérési alaphálózatot, a térképészetet és a földgömb ábrázolását sík lapon, a földrajzot és a csillagászatot.

Szerezhető tapasztalatok:

A diákok megismerik a pontos térképek előállításának módját.

Azok a diákok, akiknek a komplikált összefüggések megértése nehézséget okoz, új módon közelíthetik meg a matematikát ezen a gyakorlati aspektuson keresztül, ami inkább a biztonságra és a bizonyosságra helyezi a hangsúlyt.

A gyakorlat függ egyrészt a tervezéstől, másrészt attól, hogy milyen súlyt fektetnek rá, illetve az iskola helyétől és lehetőségeitől. Időtartama 1-2 hét közötti. Ha csak 1 hét áll rendelkezésre, akkor a gyakorlatot a megelőző órákon elő kell készíteni, és a térképet nem a helyszínen, hanem a gyakorlatot követő szakórákon kell az iskolaév során megrajzolni.

Erdészeti gyakorlat - 10. évfolyam

Ez a gyakorlat megtartható a 9. vagy a 11. osztályban is, a téma súlyozásától függően. Minősége alapján az erdészet gyakorlat a földmérés és a szociális gyakorlat között következik. A földmérés a geomorfológia méréstechnikai felfogását közvetíti, a szociális gyakorlat embertársaink szükségletei kielégítésének önzetlen támogatását igényli, az erdészet gyakorlat pedig átvezet egyiktől a másikhoz.

A terep ökológia és az erdészeti munkamódszerek segítik az erdei ökológiai rendszer vizsgálatát, a szükségletei feltárását, és ezzel a szükséges erdészeti intézkedések megtételét. Ebből a következő kerettanterv alapulvételével lehet az erdészeti gyakorlathoz a helyi viszonyoknak megfelelően súlyozott tantervet összeállítani.

Javasolt témakörök:

GYAKORLATI MUNKA AZ ERDŐBEN:

A szóban forgó erdőterület fontosság szerint meghatározott erdészeti-ökológiai munkáit a diákok és az erdészeti dolgozók közreműködésével össze kell foglalni egy programba, amiből az intézkedési terv készül.

TUDOMÁNYOS - ÖKOLÓGIAI KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK:

  • Klimatikus mérések.
  • Mikroklíma: az alábbi összehasonlító mérések különböző kiemelt helyeken (az erdő közepén, az erdő szélén, mezőn):
    • levegő- és talajhőmérséklet (hőmérsékletváltozások a nap folyamán),
    • levegő páratartalom (higrométerrel) és kipárolgás (evaporiméterrel),
    • talajnedvesség,
    • szélirány és szélsebesség,
    • csapadék.
    • A makroklíma egyidejű megfigyelése.
  • A földmérési gyakorlaton szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása: klimatikus mérőhelyek, valamint botanikai és zoológiai ellenőrző területek kimérése.
  • Botanikai vizsgálódások.
  • Zoológiai vizsgálódások (madárhangok, madárfészkek stb.), kisemlősök, nagyvadak (lábnyomok, vadcsapások, állati ürülékek stb.).
  • Talajvizsgálatok: talajmetszetek ásása.
A témákat átfogó ökológiai összefüggésekeket a diákok csoportosan beszélik meg és munkafüzetbe rögzítik (ökológiai rendszerek, élethelyek, tápláléklánc, táplálékpiramis stb.).

ÁLTALÁNOS JAVASLATOK

A diákok kisebb csoportokban dolgoznak. Minden nap munkamegbeszéléssel kezdődik és a napi beszámolók tapasztalatainak kicserélésével végződik. Mindegyik csoport pontos jegyzeteket készít a végzett munkájáról és a megfigyeléseiről. Az összes ilyen beszámoló összefoglalásaként záróbeszámolót készítenek. Ha az erdészeti gyakorlatot minden évben ugyanakkor és ugyanazon a helyen tartják, akkor az évenkénti változások megfigyelése is lehetséges. Minden osztály munkájához az előző évek beszámolói szolgálnak alapul.

Szerezhető tapasztalatok:

A fiataloknak ki kell bővíteni a növények és állatok életmódjára és szükségleteire vonatkozó ismereteiket, annak érdekében, hogy ezzel kiterjesszék az erdőre, mint ökológiai rendszerre vonatkozó elképzelésüket. Ezen túlmenően az erdőben végzett gyakorlati munka által közeli élményként tapasztalják meg az erdő szükségleteit.

Munkahelyi tapasztalatok - 10. évfolyam

A diákok kora kedvező ahhoz, hogy önállóan válasszanak egy munkahelyet, ahol három hétig dolgoznak, és munkatapasztalatokat gyűjtenek. Sokféle munkahely jöhet számításba. A lényeg az, hogy a diákok látogatása, munkavégzése jól elő legyen készítve, és időleges munkaadóik alkalmas programot dolgozzanak ki számukra. A háromhetes időszak végén álljon a diákok rendelkezésére egy 2-3 napos időszak, amikor megoszthatják egymással tapasztalataikat, élményeiket. A munkával, a különböző foglalkozásokkal, és a munkahelyi emberi és kollegiális viszonyokkal kapcsolatos észrevételeik nagyon hasznosak lehetnek a többiek számára. Naponta munkanaplót kell vezetni. Igen hasznos, ha a szervezésért felelős tanár legalább egyszer meglátogat minden egyes diákot a munkavégzés közben.

Elsősegélynyújtás - 9. vagy 10. évfolyam

A biológiaórákon az ember anatómiájáról és fiziológiájáról szerzett ismereteket használják fel baleseti helyzetekben életmentés, illetve segítségnyújtás szemszögéből, valamint a hatékony elsősegély nyújtási teendők elvi alapjainak kidolgozásához. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a balesetmegelőzésnek is. A gyakorlat legalább annyira fontos, mint az elméleti ismeretek. Az újraélesztést egy bábun, a kötözéseket és a sérültek mozgatását pedig egymáson gyakorolhatják a diákok. Így felismerhetik az elméleti ismereteken és a gyakorlásokon keresztül, hogy embertársaink számára milyen fontos a hatékony elsősegélynyújtás.

Az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati oktatását a Vöröskereszt képzési irányelvei szerint kell végezni.

Ipari gyakorlatok - 10. vagy 11. évfolyam

A legújabb technológiák tanulmányozása, a velük végzett munka, valamint ezeknek a földre és az emberekre gyakorolt hatása által a diákok megtanulják értékelni azt a kort, amelyben élnek, és amelyért felelősséget akarnak vállalni. Ez az ipari gyakorlat bepillantást enged számukra az emberek nagy csoportjai által végzett olyan léptékű munkába, amelyet egyedülálló emberek soha nem tudnak elérni. Másrészről viszont megtapasztalják, hogy a koordináció segítségével az egyes emberek hogyan működnek közre az ilyen nagyléptékű eredmények elérésében, amelyek nélkül a mai emberek szinte nem tudnának létezni. Ugyanakkor láthatják az egyes emberek önmegvalósítási gondjaiból ébredő szociális problémákat. Ezeket a tényeket, valamint az ezen problémák megoldására irányuló kísérleteket egyszerre tapasztalják meg a diákok. Az ipari gyakorlatot követő utómegbeszéléseken kell kidolgozni, hogy az egyének kulturális és szellemi törekvéseinek csak rájuk tartozóknak kell lenniük (szabadság), hogy a jogi szabályozásnak mindenkire egyformán kell érvényesnek lennie (egyenlőség), és hogy felebarátaink fizikai és szellemi szükségleteire vonatkozó gazdasági gondjainak testvéri alapokon kell állnia (testvériség). Ez az emberi élet hármas alapeszméje, amelyet a diákok az iskoláskoruk alatt újra és újra átélnek, és amelyeknek a társadalom iránti megértéshez és a munka motivációjának kialakulásához kell vezetniük.

Az ipari gyakorlat során a diákok az illetékes, őértük felelős munkahelyi vezető, valamint az iskolai szaktanár speciális felügyelete alatt végzik munkájukat. A gyakorlat ideje alatt a diákok a munkahelyi munkaidő-beosztásnak megfelelően dolgoznak.

Szociális gyakorlat - 11. vagy 12. évfolyam

A szociális területen a beleélési képesség, a felelősségtudat és a gyors helyzetmegoldó készség próbájára és gyakorlására kerül sor, és szokatlan szituációkkal kell megbirkózni.

A munkához való hozzáállás megkívánja azt a képességet, illetve erőfeszítést, hogy az emberek figyelmen kívül hagyják saját érdekeiket, hogy teljesen új szociális helyzetbe kerüljenek, és magukat embertársai gondviselésére és segítésére szenteljék.

A szociális tapasztalatszerzési gyakorlat új tudatosság kibontakozásának lehetőségéhez segíti a diákokat. Ezáltal részt vesznek az ember szociális életének kialakításában, és érzékelik minden egyes ember jelentőségét embertársai életére és fejlődésére.

A gyakorlat ideje alatt a diákok idő- és munkabeosztását az intézet felügyeletükkel megbízott dolgozója készíti el, és ő irányítja munkavégzésüket.

A diákok előkészítését, valamint irányítását és felügyeletét egy tanár, vagy az iskola egy dolgozója látja el. A gyakorlat ideje alatt a diákok egy hétvégét bent töltenek az intézetben a tapasztalataik közös feldolgozásával, valamint az intézet elhagyására vonatkozó előkészülettel.

Szóba jöhető intézmények:

Kórházak, gondozóintézetek, öregek otthonai, intézetek speciális gondozást igénylő embereknek, pl. iskolák, műhelyek, otthonok, óvodák, gyermekotthonok stb.

Színház - 12. évfolyam

A 12. osztály tanulmányainak lezárására egy nyilvános előadással készül. Egy egész estét betöltő színdarabot (operát, musicalt, vagy kabarét) "készítenek közösen.

Javasolt témakörök:

  • A diákoknak a lehető legönállóbban kell megszervezniük az előadást, nemcsak saját szerepüket kell megtanulniuk, hanem kisebb csoportokban a teljes előadást meg kell szervezniük, és ezért a felelősséget is magukra kell vállalniuk.
  • A cél az, hogy legkésőbb a bemutató estéjére olyan szintre jussanak, hogy az osztály önállóan működő zenekarhoz hasonlatosan, karmester nélkül turnéra indulhasson.
  • Előkészítő és kísérő csoportok, eseti tanári felügyelet mellett a sikeres előadás minden részletét kidolgozzák, és felelősségteljesen kivitelezik (pl. világítás, díszletek, dekorációk, kellékek, kosztümök, álarcok, zene, hangeffektusok, reklámozás, grafikák, plakátok, fényképek, programtervezés, dramaturgia, rendezés, időtervezés, lebonyolítás szervezés, pénztár, ügyelet, csoportirányítás, súgás, színek átrendezése stb.).
  • Ezt az osztályszíndarabot a Waldorf-iskolában az anyanyelv tanítás csúcspontjának tekintjük. A diákokban nemcsak a szöveg elméleti megértése alakul ki, hanem azt gesztikulálással, mimikával, és beszéddel, hanglejtésekkel is ki kell fejezniük.
  • Az anyanyelvi tanítás során a megelőző évek összes gyakorlása hasznukra válik a diákoknak e feladat teljesítésekor:
    • A beszédgyakorlatok iskolázták az artikuláció érthetőségét, erejét.
    • A naponkénti ritmikus rész (és az euritmia órákon a beszéd hangjainak megfelelő mozdulatok megtanulása) iskolázták a diákok beszédhangjának lelki kifejezőeszközkénti érzékelését.
    • A játékos gyakorlatok fejlesztették a térbeli tudatosságérzetüket, mozgásuk gördülékenységét és erejét.
    • A próbák során továbbdolgoztak a nyelvi minőség átélésén:
    • A mondat íve feszültséget keltő, vagy megnyugtató lehet.
    • A felkiáltások, költői kérdések stb., mint drámai csúcspontok.
    • A drámai szünet, és sok egyéb.
  • A diákoknak a beszédminőséget transzformálniuk kell egyéni mozgásokká, gesztikulálássá, mimikává olymódon, hogy teljesítményük elősegítse az előadás művészi összkoncepciójának megvalósítását. El kell kerülniük úgy a szerep túljátszását, mint laikus klisék használatát. Cél az, hogy a diákok saját interpretálásukban játsszák szerepüket, mindent megtegyenek a darab megvalósításáért, és élvezettel tegyék ezt. Ennek abból kell fakadnia, ahogyan diáktársai látják őket (úgy személyiségüket, mint az eljátszandó szerepet), a rendezői utasításokból (az összkoncepció megértéséből), valamint az egyéni szerepekből (a szerepen magán végzett munkából, és ahogyan az beleillik a darabba, mint egységes egészbe).
Szerezhető tapasztalatok:

Az ilyen projekt teljes nevelő hatását az előadás előtt, alatt és után a színpadon, valamint a színfalak mögött elvégzett feladatok komplex skálája által éri el. A cél az, hogy létrehozzanak egy komplett művészeti alkotást, amely nemcsak a darab sikeres eljátszásából áll, hanem a teljes előkészítő és kísérő feladatok ellátásából is. A diákok felfogó készsége és akaratereje mérettetik meg a szociális arénában, ahol nem az egyes tehetséges személyek felfedezése a cél, hanem az, hogy az összes résztvevő - minden erősségével és gyengeségével - létrehozhasson egy "szociális művészeti alkotást". A diákokat a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a darab kreatív kidolgozásába. Pedagógiailag nem sokat ér, ha a diákok pusztán "színészek", és csupán eszközei a rendező művészi akaratának és saját, önálló elképzelésének.

10-12. évfolyam

A technológiát olyan folyamatnak tekintjük, amely nem választható el az őt létrehozó és kezelő embertől. Azt a szemléletmódot, amely a tárgyak, a környezet megteremtése miatt a technikát gyakran elszigetelten kezeli, elutasítjuk, mivel a technika jelenségei több dimenziót és ezáltal több megismerés-perspektívát érintenek. Ezért tölt be fontos szerepet a tantervben:

  • a természeti dimenzió, a hozzátartozó természettudományos, műszaki tudományos, és ökológiai megismerés-perspektívákkal,
  • a humán dimenzió, a hozzátartozó antropológiai, fiziológiai, pszichológiai, esztétikai stb. megismerés-perspektívákkal,
  • a társadalmi dimenzió, a hozzátartozó gazdasági, szociológiai, politikai, kultúrtörténeti, jogi, etikai stb. megismerés-perspektívákkal.

Az üzemi tapasztalatok lehetőséget biztosítanak az ipari és mezőgazdasági folyamatok működés közbeni megfigyelésére. A technológiai tanulmányok egyik témája lehet egy közeli üzem tanulmányozása, beleéretve az üzem profiljának felderítését, a gyártási folyamat leírását az előmunkálatokkal (az alkatrész- és anyagbeszerzéssel) kezdve egészen az utómunkálatokkal (reklámozással, értékesítéssel, marketinggel stb.) bezárólag. A szociális és ipari munkatapasztalataikon keresztül a diákok különösen közvetlen élményeket szereznek a munka és eredményének társadalmi aspektusairól.

A tanítás történhet részben erőműbe, hulladékhasznosítóba, víztározóba, bányába stb. tett tanulmányutak keretében. A látogatások előtt előkészítő beszélgetés, utánuk részletes megbeszélés következik. A modern médiák, úgymint filmek és videók lejátszása különösen a csúcstechnológia területén hasznos. Sok iparág kitűnő információs anyagokat kínál technológiája megismertetésére.


10. évfolyam

A technológiatanításnak elsősorban nem konkrét tudásanyagot kell átadnia, hanem élettapasztalatot. A kézimunka és kézműves (pl. fafaragás) foglalkozásokon tanultak, valamint a fizika és a matematika teoretikus fogalmainak áttekintése segíti a diákok holisztikus fejlődését. A technológia, valamint az emberiség története szintén segíti ezt a fejlődést, ezért ezeket is tárgyalni kell.


Javasolt témakörök:
  • Gyapjú-, len-, és pamutfonás.
  • Szövés különféle szövőszékeken.
  • A textilipar.
  • Műszálgyártás.
  • Szappangyártás.
Várható eredmények:
  • A diák képes tapasztalatait jól megfogalmazni, a látottakat pontosan rögzíteni.
  • Ismeri a tanult technológiák egyes lépéseit, érti azok jelentőségét, sorrendjét.
  • Érti az ember gondolkodásának fejlődése és a technikai civilizáció közötti összefüggést.
  • A megismert eljárásokat képes szabatosan megfogalmazni, azokkal kapcsolatban jól áttekinthető ábrákat készíteni.
11. évfolyam

A technológiatanítás középpontjának két legfontosabb területe: egyik az erő és energia (pl. villamos-energia ipar), másik a nyersanyagok és anyagok (pl. papírgyártás). A 10. osztályos technológiatanítás az elmúlt idők tradicionális technológiáival indul, a 11. osztályos viszont elvezet bennünket a jelen technológiáihoz.


Javasolt témakörök:
  • Vízikerekek és vízszivattyúk.
  • Turbinák: magas-, közép-, és alacsonynyomású turbinák.
  • A csavarvonal és alkalmazásai.
  • Villamos erőművek és az energiaipar (víz-, szél-, kalorikus-, és atomerőművek).
  • Energiagazdálkodás, fogyasztás - pazarlás.
  • Gépjármű mechanika.
  • A víz, mint élethordozó alakító erő.
  • A víztisztítás technológiái.
  • Élelmiszertechnológia.
  • Papírgyártás.
  • Könyvnyomtatás.
  • Könyvkötészet és a kartonpapír használata (lásd még a 11. osztályos kézművességben).
  • Sokszorosító médiák (mindenekelőtt a nyomtatott médiák).
  • Információtechnológia.
Várható eredmények:
  • A diák képes a tanult folyamatok értő elemzésére.
  • Képes összefüggések megmutatására hétköznapi élet és a technikai fejlődés között.
  • Fel tudja ismerni a modern társadalom szokásai és az energiafelhasználás közötti összefüggéseket.
  • Ismeri a különböző energiaforrásokat.
12. évfolyam

A Waldorf-pedagógia megköveteli, hogy történelmi jelentőségű technológiák is szerepeljenek a tananyagban, hogy az anyagfeldolgozás, az energiatechnika, az információtechnológia, és a kémiai technológiák műszaki fejlődésének állomásai világosan láthatóak legyenek. Ezeken kívül a mindenkori legújabb technológiai fejlesztéseket is ismertetni kell. Mivel ezek változása oly nagymértékű, nem lehet az egészet ismertetni, de egy-egy jellemző példát ki kell ragadni. A diákoknak a fejlesztésekről, az elvekről, és a problémákról alapvető megértést kell szerezniük, nem pedig részletes ismereteket az összes új technológiáról.

Javasolt témakörök:

Kémiai technológia:
  • Természetes anyagok.
  • Természetes anyagokból készített műanyagok (celluloid, műgyanták stb.).
  • Fél-szintetikus termékek (klasszikus gyanták).
  • Teljesen szintetikus termékek (polimerek, plasztikok), pl. természetes gumiból szintetikus gumi.
  • Környezetvédelmi és újrahasznosítási problémák: minőségi ellenőrzések (talajminőség-, vízminőség-, és levegőminőség ellenőrzés).
Várható eredmények:
  • A diák képes elemezni a természetes anyagok és a szintetikus anyagok alkalmazási lehetőségeit
  • Képes megalapozott döntéseket hozni a nyersanyagok felhasználása, a hulladékok kezelése kapcsán.
  • Átlátja és képes továbbgondolni a megismert technológiákat, azok jövőjét és korlátait.

Az informatikai-oktatás fő célja megismertetni a gyermeket azzal a világtendenciával, ami az élet szinte minden területén egyre radikálisabban mutatja meg magát: a világ jelenségeinek kategorizálása, ezeknek információs kategóriákba való besorolása és az azokkal való manipuláció (elterjedtebb nevén: információs technika).

Mielőtt a tantárgy tartalmait részleteiben taglalnánk, alapvető fontosságúnak tartjuk az informatikának azokat a legfontosabb jellemvonásait kiemelni, amelyeket a tanárnak mindenképpen szem előtt kell tartania akkor, amikor osztályában eldönti hogy mit, mikor és hogyan tesz a tananyag részévé. Ezek a sajátosságok a következők:
1. Információ: E világ jelenségeinek formába, struktúrába foglalt leképezése. A sokszínű, szerteágazó, gazdag és élő jelenségek leegyszerűsített, egyfajta nézőpontból szemlélt, összefüggéseiből kiragadott, minden individuális teremtő érzékelést nélkülöző képe. Olyan információ-egység, amely természetéből adódóan elsősorban a következő kritériumoknak kell megfeleljen:

  • kategorizálható
  • matematikai - technikai eszközökkel leírható
  • mérhető
  • állandó (nem változó)
  • használható, felhasználható
  • technikai módszerekkel egyszerűen feldolgozható.

2. Intelligencia: Az ember, a szellemi lény olyan módon érti meg a világ jelenségeit, hogy önmagát (figyelmét) belehelyezi az általa érzékelt jelenségbe, és intuitív módon az individualitásában meglévő fogalmisággal összeköti az észlelt jelenséget. Ez a megismerés, az értés csakis az emberi szellemben jön létre: a számítógép nem képes értésre.

3. Élet - teremtés: Az iskolában oktatott tantárgyak közül az informatika az egyetlen, amely kizárólag ember által alkotott struktúrákkal és alkotóelemekkel dolgozik. Ha az ember gépekkel dolgozik, pontos tükörképét fogja kapni rendszerteremtő, strukturáló, formáló képességének. Ez a teremtés nem az absztrakt világban, hanem az eleven gondolati erőben találja meg forrását. A terméke, a teremtett eszköz azonban már nem tartalmazza magában ezt az elevenséget, életet, csak annak merev lenyomata. Érdekes és fontos tapasztalat: egy hordozóanyag nélküli szellemi teremtés, a legspirituálisabb, leganyagtalanabb folyamat egy anyagban tükröződik vissza! Ahhoz, hogy a megteremtett technikai eszköz forrását valóban az eleven életből merítse és eredménye vissza is térhessen abba, mindig szem előtt kell tartanunk néhány alapvető kérdést:

  • Igény: Milyen igény merül fel az emberben, milyen szükségletét kívánja kielégíteni?
  • Megvalósulás: Milyen technikai eszközökkel tudja ezt megvalósítani?
  • Hatás: milyen következményei vannak ennek az ember életére?

4. Jelentés - jelek: A világ értése a jelek által lehetséges: az emberi lény nem a jeleket érti, hanem azt a jelentést, amelyekre a jelek mutatnak. A számítógép csakis jelekkel képes dolgozni, soha nem a lényeggel, a jelentéssel. A számítógép szédületes gyorsaságú és mennyiségű adatmanipulációja azt a benyomást kelti az emberben, hogy a gép "érti" azt amit tesz - jóllehet erről természetesen szó sincs. A felhasználó sokszor partnernek tekinti a gépet, látva azt, hogy bizonyos tekintetben (gyorsaság, tévedhetetlenség) messze túlszárnyalja az ember képességeit; de partner csak az lehet, aki maga is szellemi lény, amellyel eleven találkozás lehetséges.

5. Struktúrák: Az információfeldolgozás folyamata csakis úgy lehetséges, ha az emberi intelligencia megteremti azokat a struktúrákat, amelyekkel az adatok feldolgozhatók. A rendszerszervezés, a programalkotás folyamatai kreatív, teremtő, eleven folyamatok. Azok megvalósulása már megformált, ezáltal halott, merev: korlátok közé szorítja a felhasználót.

6. Nyelvek: A beszélt emberi nyelvek egy teljes világ tükrei. A kisgyermek és az archaikus világ szavai szerteágazó jelentéssel bírnak; olyan jelentésrétegekkel, amelyek a hétköznapi tudat számára csak erőfeszítéssel érthetők, közelíthetők meg. A számítógépek által használt "nyelv"-ek egy gyakorlatias, leegyszerűsödött, szegényes, általában egy nagyon speciális célra (pl. adatfeldolgozás, matematikai számolások) létrehozott utasítások, parancsok - ezek a parancsok teljesen hasonlatosak a katonai érintkezés ellentmondást nem tűrő, árnyalatlan nyelvéhez. Nélkülözik az emberi nyelvnek szinte minden lehetőségét és gazdagságát. Teljes mértékben híján vannak az emberi individualitás kifejezhetőségének, amely az élő nyelveken való kommunikáció legfontosabb sajátja.

7. A gondolkodásban rejlő akarat: A számítógép története akkor kezdődik, amikor az ember tudati tevékenységének eredmény-formáit számítógéppel próbálták helyettesíteni. A számítógép mai formájában eredendően, lényegi működési módjából eredően primer módon helyettesíti a gondolkodásban levő akaratot. Mégis kihat a külső cselekvésekre, melyeket különféle gépek hajtanak számunkra végre.

8. Világhoz való viszony: Az ember világhoz való viszonya morális és individuális; mindezen jellemzők teljesen számítógép-idegenek. Helyes lehet, hogy a technika bizonyos folyamatokat és mozzanatokat átvesz, de ezeknek a szellemi értelem által a világba való beágyazása az ember egyre fontosabb feladata.

9. Problémamegoldás: A számítógéppel dolgozók rövid idő alatt tapasztalni fogják, hogy még logikus, értelmes lépések is sokszor érthetetlen következményekkel járnak ("elszáll", "lefagy" a gép). Ennek legfőbb oka, hogy a szoftverek alkotói nem képesek hibátlan folyamatokat alkotni. A felhasználó viszonylag hamar felismeri, hogy ez a probléma ügyeskedéssel, bizonyos (legtöbbször nem logikusan értelmezhető) feltételek betartásával kiküszöbölhető. Amennyiben ez a gyakorlat hosszú időn keresztül (éveken át) megerősödik benne, a világban felmerülő problémákkal kapcsolatban több téveszméje alakulhat ki:

  • minden probléma megoldható, csak próbálgatni kell

  • a problémák általában apróságból állnak és nem logikusak

  • egy apróság megoldása egy csapásra megold mindent, minden tökéletesen működik újra.

Ezek a félreértések oda vezethetnek, hogy az emberi életben alapvetően, eszenciálisan fontos küzdés, hosszú évekig tartó kitartó próbálkozások elhalhatnak, a fárasztó, mélyre ható problémák elkendőződhetnek.

10. Tudati tér (cyber space): Az ember individualitása által érzékelt tér tudati tér. Hova visz minket a gép, milyen teret lakunk be a számítógép által tükrözött világban?

11. Felszín: A számítógép egész működése csak a perifériákon, az interface-eken keresztül értelmezhető a felhasználók számára. Ez oda vezet, hogy az ember "kikerül" a belső (felső) világából, egy praktikus, gyakorlati, felületes szintre, és ebben él folyamatosan. ("...fecseg a felszín, hallgat a mély." József Attila)

12. Ritmus: A számítógép válaszideje messzemenően meghatározza a felhasználó életritmusát. További problémát okozhat, hogy amennyiben a gép meghibásodik, a felhasználó általában nem képes a hibának nyomára bukkanni: ez kiszolgáltatottság-érzetét, frusztrációját fokozhatja.

13. Elektromosság: A szilíciumkristályok technológiája lehetővé teszi, hogy a számítógép emberileg már szinte nem is elképzelhető méretűre zsugorodott. A folyamatok egy nagyon összesűrített területen játszódnak le, a környezettől való nagyfokú elszigeteltségben: szinte lényegtelen, hogy körülötte mi történik, a számítógép "végzi a dolgát". A természeti erők egészen másfajta jelenségeket mutatnak, mint a szilíciumkristályban lejátszódó folyamatok: a természeti erők kitárulkoznak, megmutatkoznak, a térben megjelennek és megmutatják magukat. A szilíciumban lejátszódó folyamatok az embertől teljesen idegenek. A térbeli összepréselődéshez hozzáadódik az időbeli is. Villámszerű gyorsasággal képes (szinte késleltetés nélkül) az elektromosság eljutni a tér másik pontjára: ellentéte ez annak a szerves, lassú fejlődésnek, ami a természetben megmutatkozik.

A felső tagozatos osztályokban a számítógép segít megtapasztalni az egyoldalúságot. Rengeteg olyan dolog van (absztrakció, gyorsaság, térbeli összenyomottság) ami a természetben máshol nem lelhető fel. De ahhoz, hogy a gyermek egyénisége szabadon fejlődhessen és teljességében megerősödjön, egyrészt a többi tantárggyal harmóniában kell oktatni az informatikát, másrészt az informatikai oktatáson belül olyan módon kell a kiválasztott tartalmakat oktatni, hogy az (amennyire lehetséges) megtapasztalható legyen, úgy, hogy a világ másik (nem technikai, hanem természeti, szellemi) oldala se vesszen el.

Az oktatásban nagyon fontos, hogy a következő kérdések vezéreljék gyermekekkel együtt végzett kutatómunkánkat: milyen emberi igény, vágy vezetett az informatika kifejlődéséhez? Mennyire sikerült ezt a vágyat kielégíteni? Milyen problémákkal, előnyökkel jár a mai helyzet? Milyen fizikai (technológiai) lépcsőfokok vezettek a különféle történelmi korokban idáig? Mennyire járt az igény és megvalósulása együtt az egyes korokban? Mi a mai kor vágya? Mennyiben tudja ennek a megvalósulását az informatika elősegíteni?

Nem azt kell kérdezni: mire van szüksége a mai kornak ahhoz, hogy így tudjon tovább működni, hanem azt kell kérdeznünk: mire van szüksége az emberi lénynek, hogy emberi mivoltát kibontakoztathassa? Ezt kell szem előtt tartanunk a gyermekek nevelésénél az informatika-oktatás területén is.

9-12. évfolyam

Az osztály tanmenetétől, az iskola felszereltségétől függően az informatika tantárgy többfajta megközelítése is elképzelhető:

  • gyakorlati, technológiai megközelítés: ebben az esetben az elektromosság és a gyártástechnológia megismerésén, gyakorlati összeszerelő, "barkács"-feladatokon keresztül juthatunk el a logikai absztrakciókon át a mai számítógépekig
  • elméleti, logikai megközelítés: a matematikai logika, az adatok strukturálása irányából - a Bool-algebra, a matematika modellek, a folyamatábrák, és ebből kiindulva eljutni a számítógép alkalmazásáig, majd ebből annak felépítéséig, fizikai megjelenéséig

Az informatika tantárgy szorosan kapcsolódik a matematika, fizika, fémművesség tantárgyak tartalmaihoz.

A számítógéppel való munka semmiképpen sem kezdhető el az alsóbb osztályokban, az 5. osztálytól részterületek oktatása elképzelhető, de az informatikai tartalmak tanítását igazán csak a gimnázium 10. osztályától javasoljuk.

Célok és feladatok:

Az informatikaoktatást a technológia részterületének kell tekinteni. Annak a követelménynek, amit ez a terület ma az ember elé állít, felelősen eleget kell tenni.

Az emberközpontú pedagógia értelmében az informatikaoktatás elsősorban a számítógép alapelemeinek a megértését közvetíti, és áttekinthetővé teszi a gépműködési alapelveit. Ezért kevésbé kell használatorientáltan dolgozni a mikroelektronikai technológiával; sokkal inkább jelenségeinek szellemi átvilágítását és megértését, besorolását, valamint keletkezését kell célba venni, amelyből adódni fog az ítélőképesség, mellyel a technológia felhasználási területeit és annak határait is képes lesz a gyerek felismerni.

A formalizált szabályszerűségnek és intellektuális eredményeinek ismerete élesíti a gyermek felismerőképességét, hogy az ezeken a szabályszerűségeken túlmutató alkotó emberi értelem területeit megismerhesse. Ezt a "tevékeny értelmet" kell fejleszteni és ápolni - ez a Waldorf-nevelés célja. A vitákban, melyek a számítógép-technika megítéléséről folynak, a nevelésben meghatározó szerepe van.

Az ifjút nem kell sem pozitív, sem negatív ítéletekkel beoltani, ami az új, világuraló technológiát illeti, hanem a cél az, hogy éppen ennek megértésével a saját egyéniségét és ezzel való autonóm kapcsolatát értelemmel megélje és így megtanulja megismerni azt a forrást, amelyből egyedül fakadhat a társadalmilag felelősségteljes cselekvés.

A Waldorf-pedagógia elsődleges feladata, hogy minden gyermek egészséges fejlődéséhez megteremtse a szükséges feltételeket. Az iskolakert, mint szabad tér az iskola szerves része. A heti rendszerességgel végzett munka során az évjárás nagy ritmusait élhetjük át. Az ilyen munka feladatot, kihívást és örömet jelent a gyermekek számára.

Az élővel (az élő környezettel) való munka elengedhetetlenül fontos a felelősségre nevelés szempontjából. Az esetenként nehéz fizikai munkák során a gyermekek elsajátítják az alapvető kerti munkákat, megtanulnak balesetmentesen bánni a szerszámokkal. Megtanulják és tapasztalják, hogy a komposztálással hogyan növelhető a talaj termékenysége - ez a környezetvédelem alapja. Megismerik a kert élővilágát, miközben saját maguk termelnek zöldséget, gyümölcsöt, virágot. Mindezek olyan képességek kibontakozását kell elősegítsék, amelyek az ember által kialakított természeti világhoz való kapcsolódásukban szükségesek. Természetesen fontosak az előzmények, amikre építhetünk.

Mire a 6.osztályban a kertművelés tantárgy bevezetésre kerül, a gyerekek túl vannak a gabona epochán és lehetőségük volt valamely közeli állatot tartó gazdához, vagy akár egy lovardába ellátogatni , ahol az állatokkal (ló, szarvasmarha, juh, kecske, szamár...) való találkozás, az állatápolás személyes élményét megtapasztalhatták. Erre az óvodáskor és az 5.osztály között kellett sort keríteni.A kertészet nem csupán egy különálló tantárgy a többi között, hanem sok szállal kapcsolódik a történelemből, földrajzból, irodalomból tanultakhoz. Az igényes kerttervnél felhasználhatók a geometriában tanultak. Az ásványtani ismeretek jó alapot szolgáltatnak a talajvizsgálathoz, biológiából a szaporodás, növekedés, fejlődés fázisai, valamint az elfogyasztható növények táplálkozásélettani szerepe játszik fontos szerepet.

Ez a fajta "egybeszőttség" segít a gyerekeknek kapcsolódási pontokat találni, illetve egyre nagyobb tájékoztatást nyújt a kertben végzett tevékenység sokrétű összefüggéseivel.

A kertművelés oktatásának súlypontja elsősorban a gyakorlati munka, ezen keresztül válik érthetővé a gyerekek számára, hogy mit is kell és lehet tennünk a növények jó és kiegyensúlyozott fejlődéséért.

Érintett témák:

  • A növények egészséges fejlődésének feltételei.
  • Mi a különbség az élettelen kőzet és a termőtalaj között?
  • A komposztálás, a talajmunka, és a talajélet mit ad a növények számára.
  • A komposzt hatékonyságának fokozása a biodinamikus preparátumok segítségével.
  • A növényszaporítás módjai.
  • Mi a különbség a természetes táj és a kultúrtáj között?
  • A kultúrtáj életének támogatása a biodinamikus preparátumokkal.
  • Hogyan alkothat életközösséget a növény, az állat és az ember?
  • Az egészséges táplálkozás kérdése.

Játékok, gimnasztika, sport

A mozgástanterv általános célkitűzése annak az alapvető folyamatnak támogatása, melynek során a gyermek lelki-szellemi lénye a mozgáson keresztül összekapcsolódik testi organizmusával.

Így a tanmenet hozzájárul a mozgásérzék, a térbeli tudatosság, az egyensúlyérzék, a belső kiegyensúlyozottság, valamint a testi jólét érzésének fejlődéséhez a finom- és nagymotoros mozgások által.

A mozgástanterv célja, hogy segítse a gyermeket mozgásrendszere fölötti kontrolljának és tudatosságának formálásában és differenciálásában, hogy energiáit a megfelelő helyen és időben mozgósíthassa, és értelmesen irányíthassa.

A tanterv igyekszik a gyermek segítségére lenni mozgásrendszere átalakításában, hogy belső mozgékonyságot hozhasson gondolkozásába, érzésébe és akaratába, ezáltal is lehetővé téve az egyéni szándék teljesebb kifejeződését.

A tanterv a gyermek fejlődési útját korának megfelelő módon támogatja.

A gyermek fejlődő mozgásrendszerének támogatása során kialakul a közösségi élet alapja, és azon keresztül, hogy a gyermek ráébred az önmaga és az őt körülvevők között fennálló kapcsolatra, valós szociális rátermettség fejlődhet ki.

A mozgás tanterve igyekszik támogatni és kiegészíteni az átfogó tanterv egészét.

A mozgás tanterve azzal a középpontban álló fejlődési folyamattal foglalkozik, melynek minden ember részese: a fizikai testbe való megérkezés, a test irányítása és a test által történő önkifejezés. A mozgáson keresztül az individuum fizikailag lép a világba, ennek pedig elsődleges eszköze a fizikai test.

A mozgásfejlődés, mint folyamat

A mozgástanterv az ember mozgásrendszerével dolgozik, és segít az ahhoz vezető egyéni út megformálásában. Így az individuum megtalálhatja azt a biztonságos középpontot, ahonnan el tud indulni a világ felé.

Ezt a folyamatot támogatja a következő három tényező:

  • a gyermekfejlődés archetipikus természetének bensőséges ismerete,

  • magának a mozgás természetének bensőséges ismerete,

  • a külső körülmények, erőforrások és lehetőségek.

A mozgásnevelés képeken keresztül történik, és emellett mind nagyobbá válik a feladatok jelentőssége is, ami azt jelenti, hogy a játékoknak egyre szűkebb kerete és határozottabb iránya lesz. Ha a játékszabályok keretein belül maradva vezetjük a gyermekeket, az is a feladatra összpontosít.

Naptár 2017