1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Az egész osztály izgatottan várta a lukácsházai 9.-es mezőgazdasági munkát. Lukácsháza az Őrségben van, így a vonatút hosszadalmas, de hangulatos volt odafelé. Röpke három és fél óra alatt leértünk Szombathelyre, ahol egy órát vártunk, hogy felszállhassunk a kis piros vonatra, amely negyed órán keresztül vitt minket Lukácsházáig. Végül megérkeztünk az úgynevezett biotájházba, amely az elkövetkező másfél hétben a lakóhelyünk volt.

Csaba, a házigazdánk várt minket, aki egy-két mondatban szellemesen összefoglalta, hogyan zajlik ott az élet. Körbevezetett a régi parasztház mintájára épült tanyán, ahol a városiasabbak picit megszeppenve és aggodalmaskodva fogadták a dolgokat, pl. a mindenféle, vidéken fellelhető állatoktól hemzsegő karámot, vagy a sötét, huzatos szénapadlást, ahol a szénával töltött rekeszeket szánták alvóhelyünknek. Persze ezek először kellemetlennek tűntek, de utána remek élmény volt beleszokni, és büszkén állíthatjuk, mindenkinek sikerült is. Úgyszintén a korán kelésbe, a hidegbe vagy a ház körüli kemény napi munkába. Reggelente Csaba megmondta mi a teendőnk, és az Anna néni és Botond által kiosztott csoportokban végrehajtottuk ezt.

Az odautazás napján remek, napsütéses időnk volt, viszont már a második nap elkezdődött a dermesztő hideg, amely az egész kirándulásunk ideje alatt kitartott. Mindennap más-más csoport főzött, ők végezték a ház rendben tartását, a tűzrakást, a teafőzést, a mosogatást, a söprést stb. A többi csoport az állatokat etette, almozta, legeltette; karámot, fatárolót épített, festett, kaszált, kévét kötött, lucernát hordott. A két utolsó nap mindenki összefogott, és kukoricát tört. A másfél hét két pihenőnappal volt színesítve. Először a rövid kőszegi városnézés után a locsmándi (Ausztria) élményfürdőben töltöttük a délutánt. A második alkalommal egy kalandparkba mentünk. Egy délután pedig a munka befejeztével a közeli (Magyarországon az egyetlen) ampullagyárba látogattunk el.

Voltak napok, mikor különböző csoportok látogattak a tájházba, s míg az elején mi is vendégnek éreztük magunkat, ezeket a csoportokat már mi láttuk vendégül, mi voltunk a házigazdák.

Az egész kirándulás jó hangulatban telt. Esténként összegyűltünk az egyetlen (kemencével) fűtött helyiségben, ahol gitár és énekszó mellett jókat beszélgettünk, kártyáztunk, mindezt petróleumlámpa mellett, ugyanis csak a mosdókban volt áram.

A mezőgazdasági munka kisebb-nagyobb kihívás volt mindenki számára, fáztunk, dolgoztunk, elfáradtunk, és mindezekkel együtt jóérzéssel, elégedettséggel tértünk haza.

Ascher Károly, Tass Borbála, Beöthy Farkas

(Megjelent az iskolai újság 2009 decemberi számában)

Keresés

naptár

További olvasnivaló