1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Zimankós, téli estén megelevenedik a fonó, szorgos kezek morzsolják a kukoricát, fonnak, csuhéznak. A tűz dohogja a ritmust, föl-föl lobban egy ének.
– Emlékeztek-e még a két árva történetére?
– Kukorica Jancsi és Iluska szerelmére?
Jár a motolla, fonódik a mese.
Petőfi Sándor gyönyörű képei és rímei által nagy öröm volt az 5. osztálynak, hogy nektek mesélhetett.

Én voltam a rablós résznél a János vitéz, bár akkor még csak Kukorica Jancsi. Én nem gyújtottam volna fel a zsiványtanyát, mert nem lett volna szívem a tizenkét zsiványt megölni. Azért nagyon jó volt.

Frischmann Andris

  Október közepén kezdtünk el foglalkozni a János vitézzel. Először csak minden főoktatásban olvastunk egy-egy részt, azután be kellett tanulnunk egy szerepet. Csoportokban gyakoroltunk. Én kezdettől fogva Iluska szerettem volna lenni, de amikor Tamás bácsi beosztotta a szerepeket, kicsit szomorú lettem, mert nem én lettem Iluska. Amikor a darab végére értünk, megkaptam Iluska szerepét Tündérországban. Egy idő múlva a dobogókat is felhordták a fiúk, kitűztük az előadás napját is. Nagyon izgultam, mert számomra elég érdekes volt, amikor föltámadtam a rózsából, és János vitéznek meg kellett pördítenie. Szerintem János vitéz nagyon jól játszotta a szerepét, ha nem játszotta volna ilyen jól, nem is lett volna ilyen jó.

Palumby Zora


Azért nincsenek emlékeim, mert nem élveztem különösebben a darabot. És ha nem élvezem a darabot, de nem is rossz, akkor nincsenek emlékeim, se rosszak, se jók.

Tass Mihály


Nagyon örültem, hogy fazekas, valamint huszár lehettem a János vitéz című költeményben. A szövegem betanulása ment. Annyit kellett mondanom Jancsinak, hogy az az út hova viszi őt el, mire ő kirántott a sárból. A kirántást kellett sokszor gyakorolni. Az előadáson sokaknak tetszett, amikor álmélkodva körülnéztem. A huszáros résznél nagyon sokat gyakoroltunk. (A fazekas részt is, de nem miattam!) Itt csak egy kis szövegem volt, ezt könnyű volt betanulni. A húgomnak nagyon tetszett az A jó lovas katonának című dal, mostanában is ezt énekli. A boszorkányos részt is nagyon szerettem, keményen gyakoroltunk itt is.

Matolcsy Mátyás

Nagy örömömre szolgált, hogy én lehettem Kukorica Jancsi. Eleinte minden piszkálást, viccelődést észrevettem, de később megszoktam. A szöveget viszonylag gyorsan megtanultam. A negyedik fejezetben támadtak kisebb nehézségeim. Az előadáson minden nagyon jó lett. Az első előadáson sokkal jobban figyelt az osztály. A másodikon kissé elengedtük magunkat.

Belák Dávid

Először nagyon úgy tűnt, hogy nem sikerül, de aztán Laci bácsi rengeteget segített, és sikerült. Az első előadás jobban sikerült, mégis szerintem a második előadás volt a jobb, mert már biztosak voltunk benne, hogy még jobbak leszünk. Az utolsó kettő napban kaptam új szöveget, amit nehezen tanultam meg. Eli nagyon ügyesen megtanulta a szöveget, ő még érdekesebbé tette az előadást. Néhány dolgon javítottam volna, de ez így volt szép és jó.

Bóna Jakab

Nagyon jó volt eljátszani a mostoha szerepét, s nagyon élvezetem. Megijedtem egy kicsit, amikor rám került a sor, de amikor belejöttem, már el is felejtettem, hogy néznek engem. Szerintem a többiek is nagyon jól játszották a szerepüket.

Sinay Bíborka

Nagyon jól kezdődött a színdarab. Nagyon sok gyerek volt, ezért elkezdtem izgulni, de mikor én voltam a főszereplő, akkor már egyáltalán nem izgultam, szerencsére. Iszonyatosan jók voltak a boszorkányok meg a mostohák. A szerepemet egy kicsit nehéz volt megtanulni, főleg a hangsúlyozást, de sikerült. Jók voltak a katonák. A végén, háááát, nagyon izgultam, mert meg kellett pörgetnem Iluskát, de az is jól sikerült. Szerintem jókat nevettek a gyerekek, legalábbis úgy láttam. Szerintem nagyon jó volt a színdarab és vidám.

Pocsai Kristóf

Én a János vitéz színdarabban mesélő, boszorkány és tündér voltam. Nekem az egész színdarab tetszett, és az is jó volt, amikor gyakoroltunk, mert akkor mi is kitalálhattuk, hogy egy-egy rész hogyan legyen összeállítva, persze a tanárok, akik Tamás bácsi és Laci bácsi voltak, ők is kitaláltak részeket. De ha valaki azt akarja tőlem kérdezni, hogy melyik rész tetszett a legjobban, akkor nem tudnék egyet sem mondani, mert az egész tetszett.

Eőry Lilla

Örülök, hogy Iluska lehettem, mert én, amikor még csak kitaláltuk ezt a színdarabot, akkor is Iluska szerettem volna lenni. Nekem a második szövegemet nehezebb volt megtanulni és elmondani is. Az első próba nagyon nehéz volt, mert mindenen változtattunk, de még a főpróbán is voltak változtatások. Sokat készültünk a jelmezekkel, a kellékekkel. Mindig egy- egy jelenetet próbáltunk. Amikor az első jelenetet próbáltuk, az mindig nagyon sok ideig tartott, mert kettő szereposztás volt.

Tóth Imola

Nagy örömömre szolgált az elsőtől a kilencedik fejezetig. Azért élveztem ezeket a részeket, mert sokat szerepeltem bennük. Voltam mesélő (rengeteg), rablóvezér, zenélő (dobos) a katonás résznél. A második résznél nekem kellett bedobnom a petrencés rudat, ott sokat beszéltem, és ezért nehéz volt fel-le, fel-le állni, ülni. Mert ha beszéltél, föl kellett állni, és ebben az öblös parasztnadrágban nehéz volt fölállni, leülni. A katonás rész után a király (Eli) nagyon jól mondta a szövegét. Egyébként mindenki jól mondta: Robi, Matyi, Bodza, Juló és még sokan mások. Ábel is jól játszotta az óriáskirályt, meg a Viktor és az Áron az óriásokat. „Fogadj örökös jobbágyidul minket!” Mindenki azt hiszi, hogy a másiké a jobb, mert kevesebb a szövege, ez igaz, de valószínűleg az meg nehezebb volt.

Pál Zsigmond

Nagyon jó volt a János vitézben az óriásos, bárányos részben mesélőnek lenni. Jó volt minden, mindenki szépen és érthetően beszélt. Laci bácsi sokat segített, például azt, hogy „A sok vén szipirtyó bent csak úgy hemzsegett, hánytak a nagy üstbe…”, és a lányok meg folytatták és sorolták, hogy mit raknak bele, és ez olyan jó volt. Mindez Laci bácsi nélkül nem sikerült volna.

Domonkos Péter

Nagyon élveztem a királylány szerepét. Nekem tetszett, hogy kiállhattam a közönség elé, és elmondhattam a szövegemet. Királylány voltam. Tetszett, hogy az egyik pillanatban nagyon vidámnak, a másikban szomorúnak kellett lennem. Tetszett maga az egész fölkészülés, olyan jó hangulata volt, az egész osztály együtt próbált és gyakorolt. Jó volt érezni, hogy amikor elkezdődött az előadás, mindenki minket nézett és figyelt. Azért néha nehezek is voltak a próbák. Jó volt, hogy többen voltak Jancsik. Kedvenc részem, amikor a menyecske elmondta, hogy Iluska meghalt. Az is tetszett, amikor János Tündérországban van, és kiszabadítja Iluskát a habokból, és megpörgeti.

Páll Bodza

Nekem a legjobban az tetszett, hogy mindenki érthetően beszélt. Igaz, hogy volt, aki egy kicsit hadart, és volt, aki egy kicsit halkan mondta. Nekem három mesélő szövegem volt. Az első előadásban kihagytam egy mondatot, de egyébként jó volt. Azt változtattam volna rajta, hogy a kimaradt versszakokat is belerakom.

Nagy Emma

Az volt a legjobb, hogy katonaként volt szerepem. Bár az nem volt annyira jó, hogy a csata közben kellett beszéljek.

Taba Áron

Nagyon jó volt János vitézt alakítani, mert ő volt a főszereplő, bár nagyon nehéz volt a szöveget megtanulni. Furcsa volt, amikor mondta Tamás bácsi, hogy bábukkal fogunk néhány részt eljátszani, de végül sikerült a színdarab, és sokan megdicsértek.

Bajzik György

Amikor szóba jött, hogy Petőfinek ezt a művét előadjuk, örültem, mint a többiek. Reggel a próbák izgalmasak voltak. Nem akartam főbb szerepet vállalni, és így, hogy csak pár versszakot mondtam, könnyebb volt koncentrálni. Az utolsó próbákon kicsit izgultam, hogyan fog összejönni minden csütörtökre, de végül az előadások eléggé simán mentek. A zenélésben nem voltak gondjaim, csak azon töprengtem, hogy az A jó lovas katonának című dalt milyen vonóbeosztással játsszam. Csütörtök reggel a függöny mögött mindenki nagyon izgult, és amikor a függöny megnyílt, én úgy meglepődtem, hogy ilyen sokan néznek minket, szinte a szövegemet is elfelejtettem. Az előadásban viszont mindenki megállta a helyét, és kisebb hibákat kivéve az előadás tökéletes volt.

Császma Júlia

Jó volt mesélőnek lenni, élveztem a próbákat, viccesek voltak. Izgultam a próbák előtt. Nem mindig volt izgalmas, néha untam magam, de én értettem a szöveget, amit mondtak a többiek.

Kubinyi Eszter

Jó volt mesélőnek lenni. Nehéz volt a színdarab, mert az együttműködés kicsit hiányzott. Nekem a főpróba után reménytelennek tűnt az előadás. Ebben nem volt igazam, mert a második előadás jól sikerült. Jó volt visszagondolni, hogy honnan indultunk, és hova jutottunk. Elég nehéz szerepem volt, de jól kezeltem. Jó volt a többiekkel együtt dolgozni.

Murányi Flóra

Nagyon jól nézett ki, amikor a boszorkányokat tiszta erőből a földhöz vágtuk, ahogy repültek szanaszét a kukoricaszemek. Az óriásoknál is pont úgy nézett ki, amikor Samu az óriáskirályhoz vágta a követ, és aki koppintott a fával, pont jókor koppintott, úgy nézett ki, mintha tényleg fejbe dobta volna.

Vidor Gergő

Nagyon élveztem a János vitéz és a huszár, a zsivány szerepeimet. A huszároknál az volt a jó, hogy jól tudok kardozni, és a törökök nem tudtak lekaszabolni. Én két-három törököt kaszaboltam le, ezzel be is fejeződött a „háború”. A zsiványoknál az volt a jó, hogy Andrisra fogtuk a fegyverünket, meg az is jó volt, mikor kigurultunk a térről, ahol eljátszottuk. Gondom volt rá, hogy a lehető legközelebb essek a színpadhoz. A János vitéz szerepemben az volt a legjobb, amikor kiloccsantottam az Ábel agyát. A legnehezebb az volt, hogy pontosan el kellett találni, mikor lóbáljam és hajítsam el a követ. Jó volt óriásként a földhöz vágni a boszorkányokat. A legrosszabb az volt, amikor föl kellett ugrani, akkor az első előadásnál majdnem leesett a gatyám. A másodiknál persze fölkészültem: gondosan megigazítottam.

Gere Samu

Nagyon élveztem a készülődést és az előadást. Én voltam Iluska mostohája. Nagyon örülök, hogy fölléphettem. Csak arra kellett figyelnem, hogy nagyon mérges legyek.

Koller Zsóka

Nagyon jó volt látni azt, aki éppen előadott. Sokat kellett gyakorolni, főleg azokat a részeket, amik a tied. Solymári néptáncosoktól kaptunk ruhákat. Jött Laci bácsi, és őneki is volt sok jó ötlete.

Lancsin Luca

Nagyon élveztem a huszárkapitány szerepét. A szereposztás előtt nagyon izgultam, hogy milyen szerepet kapok. A próbákon jól ment a szöveg. Egész jól haladtunk, és közeledett az előadás, úgy éreztem, hogy mindenki izgul.

Kulcsár Róbert

Eredetileg én Iluska mostoháját szerettem volna eljátszani, de egyszer, amikor fölolvastuk úgy, hogy minden szereplőt más olvasott, Tamás bácsi azt mondta, hogy most ezt én olvassam fel, nagyon megtetszett a szomszéd lány szerepe. Akkor még nem is sejtettem – bár úgy látszik, nagyon egyszerű szerep –, hogy ennyire nehéz lesz. Végül is csak öt-hat versszak, és ráadásul nem is főszerep. De mégis! Ha belegondolok, hogy milyen nehéz is volt egy szomorú lányt eljátszani, hiszen én általában mosolygok, de most ezt nem lehetett, hiszen János vitéz még nem is tudja, hogy Iluska meghalt. Végül úgy tudtam eljátszani, hogy Laci bácsi azt mondta, gondoljak bele, mit mondok el. A nehézségektől függetlenül én nagyon élveztem. Jó volt látni az osztálytársaimat. Volt, aki az általam nem ismert oldalát mutatta meg. Élveztem a fölkészülést, a próbákat, a nagy odafigyelést. Örültem, hogy kiállhattam a színpadra, és eljátszhattam a szerepem.

Tamási Júlia

Nagyon nehéz volt nekem szerepelni ebben a színdarabban, mert néhány nappal előtte megfáztam, és az előadás napjára be is lázasodtam. Az első előadás még úgy-ahogy ment, de utána és a második előadáson már tényleg nagyon rosszul voltam. Ennek ellenére jól szerepeltem az előadásokon, többen is mondták.

Henkrich Miksa

Örülök, hogy előadtuk a János vitézt, mert az egyikben én lehettem Iluska. Szerencsére az előadáson nem rontottam el. Örülök, hogy Tamás bácsi engem választott az egyik Iluskának. Szerintem a többiek is nagyon jók voltak; összességében az egész jó volt.

Balogh Katalin

Nagyon jó volt Óriáskirálynak lenni. Nagyon élveztem az összes próbát, mert izgalmasak és nagyon viccesek voltak. Nehéz volt, hogy hangosan, érthetően, fenyegetően beszéljek. Azért tetszett a szerep, mert meghaltam a végén. A próbákról még annyit: elég húzós volt az utolsó két hét, ezért sok részt el kellett vetni. De összességében jó volt.

Pokorni Ábel

Nagyon jó volt az egész színdarab. Ugyan eléggé izgultam, de jó volt.

Haraszti Mihály

It was fun being the french king. At first I did not think I could memorise the text but in the end I did it. I liked how the play was written and I liked how it was directed. We could have used a few more practices but did it anyway. But there was things I did not like. I was given lines to memorise and when I finished they took away three paragraphs and gave me three new ones. I could also have been informed about more because at the beginning I did not know what János vitéz was!?

Elias Menyhárt

Keresés

naptár

További olvasnivaló