1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Waldorf-kerettanterv 2013

Mint korábban is megírtuk, 2013 májusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozatával elfogadta a magyar Waldorf-iskolák új kerettantervét, melynek kidolgozásából erősen kivettük részünket. A közel 500 oldalas dokumentum honlapon is olvasható változatának elkészítése folyamatban van, a teljes dokumentum jelenleg pdf formátumban innen tölthető le: A magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve (2,5 MB). Az itt olvasható cikkek a kerettanterv korábbi változata alapján készültek.

A Waldorf-iskolákban a kémia tanításának módszertana nagyban eltér a hagyományosan megszokottól. Fontos megjegyezni, hogy a Waldorf-iskolák kémia tanítását nem a hagyományos módszerrel szembeni bizalmatlanság, az azzal egyet nem értés alakította és alakítja ki, tehát nem valaminek a tagadására alapoz. A tartalmat és a módszert a gyermek lényének fejlődéséhez igazítja, nem pedig az általánosan elterjedt szaklogikához. A kémia tanításának itt tehát nem szakmai, hanem pedagógiai célja van. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a tudomány ezen ága iránt érdeklődők a számukra megfelelő mélységben tájékozottak legyenek a világ kémiai oldaláról, de igyekszik kizárni azt, hogy a kémia nevében elidegenedjenek magától a kémiától.

Annak érdekében tehát, hogy a tárgy tanítása ne öncélú legyen, hanem annak segítségével a tanulók az egész világ szemléletéhez megfelelő új szempontokat nyerjenek (melyek szervesen beépülnek gondolkodásukba), nem szabad a kémia tanítását a legmodernebb elméletek leegyszerűsített változataival kezdeni. A gyermekek által jól ismert anyagokkal és változásokkal elkezdve, ahol az újdonság a szempontokban és a vizsgálat módszereiben rejlik, biztos alapot adhatunk a későbbiekben egyre bonyolultabbá váló ismeretanyagnak. A jelenségekből indulunk ki, nem a modellekből, ez utóbbiakat az előbbiekből vezetjük majd le, abban a korban, amikor a tanulók már pontosan meg tudják különböztetni a valóságot a valóságot leírni próbáló elmélettől. E két dolog különválasztása rendkívül fontos a modern tudományos gondolkodás kialakításában, de ehhez már megfelelően érett gondolkodás és rengeteg tapasztalat szükséges.

A kémia tanításának kezdetén nem lehet cél az atomelmélet bevezetése és a kémiai elemek rendszerezése. Ez utóbbiak nagyrészt nincsenek is jelen elemi állapotban a természetben, így tárgyalásuk - kevés kivételtől eltekintve - nem hozza közelebb a diákot a körülötte lévő világhoz.

7. évfolyam
Minden metodika alapja a kémiai folyamatokba való bevezetés. Ezt minőségileg kell felfogni és oly módon a gyermekek elé tárni, hogy a természet újfajta megértése fejlődjön ki bennük. Ez azt követeli meg, hogy a kísérleteket először a hétköznapokban rendszeresen használt természetes anyagokkal (pl. fa, papír, haj stb.) kezdjük. Nem a szenzációs kísérleteknek kell a kérdéseket "feltépniük", hanem hétköznapi jelenségek, mint pl. a tűz késztetnek kérdések feltevésére. Ilyenkor az embert úgy éljük át, mint a természeti folyamatokban hatékonyan együttműködő lényt.
A kémia tanításának nem szabad lehatárolnia és kiragadnia, hanem kívülről befelé haladva viszonyokat kell felmutatnia. Eközben be kell vonni és komolyan kell venni a tanuló élményeit, nem szabad a mérőműszereket és az indikátorokat - a dolgokat "tudományosan objektivizálva" - mint az "egyetlen pontosat", egyoldalúan pártfogolni.

8. évfolyam
A 8. osztály kémiája az önmagának táplálékot előteremtő embert helyezi a kiindulási pontba. Ezáltal köti össze magát a természettel, amely körülötte éled. A földi környezet ezen életfolyamatától soha nem tudja elválasztani magát. A természetből különböző élőlényeket választ ki, megszakítja azok élet- és szaporodási folyamatait, elválaszt, feldolgoz, tisztít, finomít. Ennek ellenére ezen kiszakított dolgok sokféle tulajdonságában még mindig tükröződik azok összefüggése az eredetükkel. Így lehet az anyagokban - elrejtve - a természeti erők hatását érzékelni. A tanításnak ezt kell lelepleznie, mert csak ezután lehet a karakterisztikus anyagi tulajdonságokat felismerni. Itt nem egy olyan analitikus leltározásról van szó, amely modellkonstrukciókhoz vezethetne, hanem egy működő elv megfejtéséről. Ezért a gyermekeket eredeti kérdések feltevésére kell bátorítanunk. (Ezt a kérdésfeltevést a tanulói kísérletek által még jobban el kell mélyítenünk.)

9-12. évfolyam
Az előző két tanévben a szervetlen és szerves kémiában megszerzett anyagismeretekhez való kapcsolódás és annak kibővítése által a tanulónak egyre növekvő betekintést és értést kell szereznie a szerves életfolyamatokról, fenomenológiai alapokon. E mellett meg kell ismernie az ember használatában lévő szerves anyagok technikai használatát és átalakítását.

Főbb céljaink tehát a következők:

  • A 7. és 8. osztályos tananyag felfogása több tudományos szempont alapján
  • A kémia helye és feladata a modern világban és az élet különböző területein
  • A kémiai összefüggések és az emberi tevékenység következményeinek megértése
  • Az ökonómia és az ökológia kölcsönhatása
  • Ismeretek közvetítése az anyagok tulajdonságairól és hatásairól
  • Analitikai módszerek és eljárások megértése, ezek megjelenítése kísérletek által
  • A modellelképzelések megértésének fejlesztése
  • A kémiai szaknyelvbe való bevezetés
  • Rávezetés az anyagokkal és folyamatokkal való felelősségteljes bánásmódra

Waldorf-iskola és pedagógia

Keresés

naptár