1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Véleményem szerint a tizenkettedikesek előadása eszméletlen jó volt. Nem nagyon tudok kívülálló szemmel ránézni, mert én voltam a világítástechnikusuk, így részt vettem a próbákon is, és láttam a folyamatot, ahogy gyúródik, alakul az előadás.

A darabot BB elvtárs írta az osztály számára. A kommunista Magyarországon játszódik, Mátrameggyesen, egy bányászfaluban. A történet három szálon fut. Az egyik a falu, a másik a bánya életét mutatja be, a harmadik pedig az ország elnökét, és az elnök viszonyát a néphez. Végül mindhárom szálon a kommunizmus álságos, hazug viszonyaiba láthatunk bele.
A falu élete a bányától függ. Lakosainak érdeke az, hogy a bánya ne merüljön ki, és így mindig legyen munka. A bánya nagyon rossz állapotban van, életveszélyes, nemrég halálos bányaomlás is volt. Ugyanakkor a párt vezetősége egyre nagyobb teljesítményt vár el, amit nem tudnak és nem is akarnak teljesíteni. Ezért hamis, „felkerekített” adatokat küldenek a központba. Egy új, fiatal mérnök érkezik, aki észreveszi a csalást. Mérnöki tudását fitogtatva összekülönbözik a párttitkárral és a tanácselnökkel, de a bányászok megleckéztetik.
Mindeközben belelátunk a falu és az asszonyok életébe is egy árva lány, Jerka történetén keresztül, akit kulák származása miatt megvetnek. Mikor édesanyja is meghal, a tanácselnök felajánlja, hogy gondoskodik róla, mint a saját lányáról. Ám mind e jóság mögött csak az érdek áll, ugyanis a házát elveszik, és pártüdülőt építenek belőle. Az események során kibontakozik a kis faluban élő nők kiszolgáltatott élete, a párttitkár fiának büntetlen gátlástalansága, és az asszonyfarsangon fény derül a ki nem mondott titkokra.
A harmadik szál a kommunista párt főtitkárának – a darabban elnök – és talpnyaló titkárainak története. Ők a valóságból már csak a hamisított jelentéseket látják, saját céljaikat is hazugságok mögé dugják, és nem is akarják a valóságot észrevenni.
Valahogy ennek a darabnak teljesen más hangulata volt, mint a korábbiaknak. Olyan meseszerű volt. A sok kis jelenet a falu öregasszonyainak, bányaözvegyeinek mesélése közben elevenedett meg a múltból. Már mesévé vagy mítosszá alakult számukra a történet az idők során, olyan sokszor mesélték már, olyan régen történt. Ilyen volt a hangulata az előadás előtt a régi farsangi felvétel vetítésének és a nyitó-záró, szép népi hegedűszónak is.
Ugyanakkor a jelenetek nagyon is élettel telik voltak. Ebben a szomorú mesében sok humor is volt, ami még átélhetőbbé tette. Kiss Péter elvtárs rendezése, a hang- és fényeffektek nagyon hatásosak voltak, mint mindig. A zenét kifejezetten ehhez a darabhoz írta Hórvölgyi Péter elvtárs.
Nekem nagyon tetszett. Ahogy láttam, a tizenkettedikeseknek is. Lelkesen dolgoztak rajta, és mindegyikőjük nagyon odatette magát. Mindig voltak új ötleteik, s abból megint újabb. Szerintem jó volt, hogy mindenkinek szinte majdnem ugyanannyi szerep jutott. Így mindenki tökéletesen meg tudta mutatni a maga képességeit, ki tudott bontakozni.
Füzesséry András Máté
11. osztály

A galériában Bartos Gyula képei az előadásról.

{igallery id=6712|cid=10|pid=1|type=category|children=0|addlinks=0|tags=|limit=0}

Keresés

naptár

További olvasnivaló