Waldorf-iskola és pedagógia > Tanterv és tantárgyak
Waldorf kerettanterv
HORIZONTÁLIS TANTERV
1. osztály
2. osztály
3. osztály
4. osztály
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
9. osztály
10. osztály
11. osztály
12. osztály
13. osztály
7. évfolyam (12-13 éves kor)
Fejlődési jellegzetességek
A hetedik osztályban a tanulók a kamaszkorba lépnek. Két alapvető jellemzője
van ennek az életszakasznak: az egyik egy külső aktivitásban nyilvánul meg,
a másik egy forrongó, dinamikus belső lelkiállapotot jelez. A világ jelenségei
iránti tudásvágy mellett megjelennek az egymás iránti figyelem és az önreflexió
képességének első megnyilvánulásai. Ezekben a feltörekvő erőkben egyre határozottabb
szerepet kapnak azok a fizikai változások, melyek a szexuális identitást és
képességet teremtik meg. Az az általános tapasztalat, hogy a fizikai változások
megelőzik a lelki fejlődést. Noha a gyerekek megérzik a függetlenség és az egyedüllét
ízét és vágyakoznak utána, bizonyos szorongás, érzékenység és zavar kíséri ezt az
élményt.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy ebben a korban jelentős különbségek mutatkoznak a
fiúk és a lányok között, másfajta kihívásokat jelentenek ezek az élethelyzetek számukra,
és másként is reagálnak rájuk. A következő témák lehetnek alkalmasak arra, hogy bennük
a világ felfedezésére irányuló vágy és a tanulók belső utazása tükröződjék: történelemben
a felfedező utak, irodalomtanításban a hangulatok és a stílusok tanulmányozása, a
kémiában és a fizikában az égés és a mechanika tanulmányozása, valamint a táplálkozás- és
egészségtanepocha.
Célok és célkitűzések
A tanároknak új perspektívákat kell nyitniuk a kamaszok számára, s különösen arra kell
ügyelniük, hogy figyelmüket a világ felé tereljék. Arra kell ösztönözni a hetedikeseket,
hogy merjenek kezdeményezni, és értékeljék az absztrakt és logikus kérdésfelvetéseket. Arra
is biztatni kell őket, hogy megkérdőjelezzék azokat a nézeteket és viselkedésformákat,
melyeket eddig tekintélyalapon elfogadtak, és meg kell nekik mutatni, hogyan kell saját
szempontjukat kialakítani, elfogadva ugyanakkor azt is, hogy mások másként láthatják a világot.
A tanárnak egyre inkább szembe kell néznie a tanulók egyéni véleményével, és fokozatosan
arra kell indítani őket, hogy felelősséggel viseltessenek maguk és a közösség iránt.
Fontos ebben az életkorban, hogy a gyerekek saját magukat egyrészt, mint világpolgárt
tapasztalhassák meg, másrészt, mint egyedi individuumokat, akik szociális felelősséggel
rendelkeznek.