Waldorf-iskola és pedagógia   >    Tanterv és tantárgyak

Waldorf kerettanterv

VERTIKÁLIS TANTERV

Magyar nyelv és irodalom     Matematika     Történelem      Filozófia
Honismeret és földrajz     Természetrajz és biológia     Fizika     Kémia     Idegen nyelvek
Mozgás és testnevelés     Kertművelés     Informatika     Technológia     Gyakorlatok

Természetrajz és biológia

A Waldorf-iskolák tantervének teljes felépítése mélységesen ökológiai jellegű. Az egésztől a részek felé haladó tanítási módszer maga is megerősíti ezt, és bátorítja a gyermekeket, hogy fejlődésük során megtartsák a legszélesebb rálátást a tanulmányaikban.

A különböző osztályokban biológiából felvetett témák szervesen beleillenek az egész iskolán végigvezető tantervbe, tudat alatt táplálva az egészen belüli egységérzetet.

1-3. évfolyam
Az ezen osztályokat átható hangulat magában hordozza a biológiához tartozó összes témát. A gyermekek fejlődésének e szakaszai során kiválasztott történetek tükrözik a kisgyermekek és az élővilág folyamatosan változó kapcsolatát.

Az 1. és a 2. osztályban a történetek az átváltozás témakörével foglalkoznak, a béka királyfivá változik, a nádszálból előpattan a királykisasszony. Ezek a történetek lehetővé teszik, hogy a gyermekek megértsék az állatok nyelvét, és megismerjenek más lényeket - manókat, tündéreket -, akik titkokat őriznek és életet védenek. Az ilyen fantáziaelemek nem szeszélyes hóbort szüleményei, ezek alapozzák meg az állatok és növények közötti viszony komplexitásaival és útvesztőivel az egészséges érzületű kapcsolatot. Sőt a bioszféra rejtett tulajdonságaihoz is - amiket később, a felső tagozatban, a világos gondolkodás segítségével tanulmányoznak - közelebb visznek.

A 3. osztályban a teremtés történetei teljességében ábrázolják a Föld, a növények, az állatok és az ember eredetét. Más történetek arról szólnak, hogy egyes személyek, vallásos emberek vagy szentek milyen különleges viszonyban vannak az állatvilággal (Szent Ferenc).

A mezőgazdasági epochában a gyermekek megismerik, miként dolgozik a paraszt a természet erőivel. A szántáson, a vetésen és a betakarításon túl még rengeteg feladat van: élő sövényeket telepíteni, kerítéseket állítani, bárányokat gondozni, víztől mentesíteni földterületeket és gyomtalanítani a terményt.

Mindezek bevezetőül szolgálnak az élővilág elkövetkező évekbeli tudatosabb tanulmányozásához, valamint annak tudatalatti megerősítéséhez, hogy a Földre tekintettel levő és az azt óvó ökológia etikai alapja: az emberek erkölcsi fejlődése.

4-8. évfolyam
A gyermek fejlődésében a kilencedik életév körül határozottan érzékelhető határvonal mutatkozik: a 4. osztálytól a gyermekek nagyobb távolságot érzékelnek saját maguk és más emberek, valamint a környező világ között. A képzelőerőt még mindig nagyon megmozgatja egy-egy történet, de annak tartalma már pontosabb leírást igényel. Az élővilág megfigyelése és leírása - amely kombinálja a pontos részleteket és a növény vagy állat karakterének érzékelését, valamint a környezetet, amelyben élnek - hidat képez a 6., 7. és 8. osztályhoz. Az 5. osztályban az egyedülálló jellegzetességekkel és jellemzőkkel rendelkező növény életszerű leírása, lefestése, és a hozzá kapcsolódó versek a gyermekeket saját élményeik által vezetik el a megfigyelés pontosságához.

A 6. osztályban az ásványtan, a 7. osztályban az egészség- és táplálkozástan témái, a 8. osztályban az emberi test tanulmányozása egyre inkább igénybe veszi a diákok saját megfigyeléseit. A hangsúly sokkal inkább az általuk tapasztalt jelenségen van, nem pedig a jelenkori tudomány legfrissebb elméletein. A kertépítés olyan tevékenység, amely kilép az osztályban található növények általános gondozásából: egy kis földdarabot művelnek meg, ahol virágok és zöldségnövények nevelhetők, komposzt készíthető, és a föld iránti felelősség gyakorlati úton felkelthető. Az összes biológia epochához hetenkénti szakórák kapcsolódhatnak végig a 8. osztályig.

9-12. évfolyam
A pubertás és a kamaszkor küszöbén megjelenő képességek lehetővé teszik egy új gondolkodásmód kialakulását.

A 9. és a 10. osztályban a hangsúly a biológián belül az emberi testen és annak folyamatain van, vagyis azon, ami a tudatosság, az egészség és a szaporodás fizikai alapjait biztosítja.

Ezen tanulmányokkal egyidejűleg a növényekkel és az állatokkal végzett gyakorlati munkának a terepgyakorlatokra is ki kell terjednie, ami a biológia-tantervnek közvetlen környezeti és ökológiai hangsúlyt ad.

A 11. és 12. osztály folyamán a kamaszok gondolkodási képessége megerősödött és megérett az eszmék mélyebb befogadására. A biológia-tanterv a növénytan és az állattan tanulmányozásával támogatja ezt, melynek során a fő szerepet az általánosan elfogadott sejtelmélet, a genetika és a darwinizmus kapja. Ez a hangsúlyozás visszaköszön a kémia és a fizika epochákban az atomelmélet, a fény hullám-, illetve részecsketermészetének tanulmányozása, és a csillagászat formájában. A tudományos elméletek történeti megközelítése és a technológia következtében elérhetnek a szemlélődés azon pontjára, ahol megláthatják: az egészséges tudomány fontos jellemzője, hogy új jelenségek felfedezésekor új elméletek keletkezhetnek, és ez a régiek eltűntét is hozhatja.

A Waldorf-iskolai biológia-tanterv el tudja vezetni a fiatalokat a jelenkori tudományos elméletek világos megértéséhez, az emberiséggel és a környezettel kapcsolatos témák, valamint a technológiai fejlődés következményeinek értékeléséhez, ami eleven, a jövő fejleményei iránt nyitott szellemi beállítottságot kölcsönöz nekik.

A 9-12. évfolyam során a tanítás átöleli a biológiát, ezen belül a környezettant is, a paleontológiát azonban a földrajz tárgyalja a geológián belül. Az a kívánalom, hogy a fiatalok számára megfelelő utakat a tanítás területeire vezessük, nemcsak a metodika, hanem a didaktika terén is megjelenik. A középiskolában ezen feladat jelentékeny következményei különösen a biológiában, az élet tudományában jelennek meg. A 9. és 10. osztályban újból a humánbiológia áll előtérben. Ezután a 11. osztálytól vizsgáljuk az emberen kívüli élővilág fokozatait a legegyszerűbb élőlényekkel kezdve.