Waldorf-iskola és pedagógia   >    Tanterv és tantárgyak

Waldorf kerettanterv

VERTIKÁLIS TANTERV

Magyar nyelv és irodalom     Matematika     Történelem      Filozófia
Honismeret és földrajz     Természetrajz és biológia     Fizika     Kémia     Idegen nyelvek
Mozgás és testnevelés     Kertművelés     Informatika     Technológia     Gyakorlatok

Történelem

Célok és feladatok az 5-8. évfolyam számára
A történelemoktatás alapvető célja az, hogy segítsen megérteni a világot, amiben élünk. A történelem - mint az emberiség múltjának ismerete - az emberi tudat fejlődésének folyamatára világít rá. A múlt tanulmányozása során felfedezzük a különböző történelmi korokat és kultúrákat, hogy azokat összehasonlíthassuk saját korunkkal. A történelem tanulmányozása segít feltárni és megérteni a jelenkor összefüggéseit is. A történelem tanítása a jelenkorból, az adott helyzetből indul ki. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a jelenkorra vonatkozó, történelemmel kapcsolatos témakörökkel és azok hátterével foglalkozunk, hanem azt is, hogy a kiindulási pont megválasztásában a gyermekek életkorát, fejlettségét és érdeklődését is figyelembe vesszük. A történelem tanterv vezérmotívuma az emberiség tudatfejlődési folyamata, és az egyes gyermek tudatfejlődése között meglévő párhuzam. Ez a tantervi anyag kiválasztásának szempontjait is meghatározza. Az 5-8. osztályos tantervi javaslatokban az összes felsorolt témakört nyilvánvalóan lehetetlen a rendelkezésre álló idő alatt mind megtanítani.
Paul Law az angliai Michael Hall iskola történelem tanára a következő választ adta a kérdésre: "Ahhoz, hogy a történelemtanítás hatékony legyen, a tanárnak minden esetben meg kell próbálnia olyan példákat vagy képeket adni, melyek a történelmi fejlődést előidéző erőkre jellemzőek, szimptomatikusak." A 'hatékony' ebben az értelemben a rendelkezésünkre álló idő és források használatára, másrészt pedig a többi tantárggyal való együttműködésre vonatkozik. A történelem nyilvánvalóan támaszkodik a földrajzra, az irodalomra, a természettudományokra, a művészetre, a technológiára, a matematikára, az idegen nyelvekre és a többi tárgyra. A tanításra jótékony hatással van az egyes tárgyak közötti összefüggések, a kölcsönös egymásra vonatkozások megvilágítása.
A történelmi tanulmányokhoz nemcsak a múlt, hanem a jövő is szorosan hozzátartozik. A minden egyes emberben benne rejlő lehetőségek jelentik azt a forrást, melyet a tanulás során fel kell tárnunk. A tanulók felismerik, hogy a különböző történelmi kultúráknak, a különböző vallásoknak, az egyes népek és nemzetek történelmi küldetésének mind megvolt a maga fontos szerepe az emberiség fejlődésében. Tisztelet ébred bennük az egymástól eltérő kultúrák, vallások, népek iránt, tisztelet és felelősségérzet a saját kultúrájuk iránt. Felismerik, hogy az emberi faj fogalma magába foglal minden népet és az egyes népek kölcsönös függőségben, egymásra utalva élnek. Minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Az emberi szabadság alapjainak lerakásához a történelem úgy járulhat hozzá, ha nem szabja meg a jövő generációjának gondolkodását és ha nem kész ideológiákat kíván átörökíteni, hanem ha segíti az önálló ítéletalkotás, gondolkodás, az erkölcsi értékek és a szociális érzékenység kialakulását. A dolog természetéből adódóan nem tudhatjuk, hogy a következő generáció miként alakítja tovább a világot. A mi felelősségünk, hogy olyan képességek kialakulását segítsük, amelyek által a felnövő fiatalok lelkesen és bátran lépnek az életbe és formálják jövőjüket.

Célok és feladatok a 9-12. évfolyam számára
Az eddigi történelemórák az emberiség fejlődését írták le a mitikus, prehisztorikus korszaktól egészen a materialista civilizációig, és felvázolták a fejlődéssel járó vallási, szociális, politikai és gazdasági következményeket. A gyermekek így gyakorlatilag is közelebb kerültek a jelenhez. Ez a folyamat most megismétlődik és egy újabb szintre lép, összhangban a gyermek képességeinek fejlődésével. A gyermekek már átfogó képeket tudnak alkotni és az eszméket a történelem mozgatórugóiként értelmezni.
Kész képek megformálása helyett most inkább saját ítéletalkotó képességük kialakítása a cél. A tanár azt segíti, hogy a fiatal saját személyiségéből áradó erőből tudás szülessen. A történelemóráknak támogatni kell őket azon az úton, ami az átadott ítéletektől a saját maguk által kialakított ítéletig vezet. Ez tulajdonképpen személyiségük és a világ közötti új kapcsolat kiépítését jelenti.
A 9. osztályban újra felidézik a modern kortól a jelenig tartó időszakot. A 10. osztály a történelem előtti időktől, a neolitikus perióduson, a mezőgazdaság eredetén és a korai városi civilizációkon keresztül a Nagy Sándorig tartó időszak átismétlése. A 11. osztályban pedig a görög-római korszakot és a középkort tárgyalják újra. Az 12. osztályban a korábbi, egyes történelmi korszakokat középpontba állító szemlélet kiszélesedik, az egész emberiségre és a világegyetemre tekintéssé. A diákok megtanulják úgy értelmezni saját magukat, mint akik az emberiség fejlődésének aktív részesei, megtanulják megérteni saját történelmi szerepüket. Egyre inkább úgy látják magukat, mint a múlt örököseit, ugyanakkor azt is érzik, hogy sorsuk a jövő fejlődésének csíráját hordozza, és saját, személyes sorsuk is összekapcsolódik az emberiség jövőjével.
A felső tagozatban a diákok új szempontokat kapnak a történelem tanulmányozásához. Szükségük van a kísérletezésre, melyet a történelmi kutatás különböző módszereivel való megismerkedés jelent. Ez elsősorban a történész kérdező szerepének hangsúlyozásában nyilvánul meg.