Waldorf-iskola és pedagógia   >    Tanterv és tantárgyak

Waldorf kerettanterv

VERTIKÁLIS TANTERV

Magyar nyelv és irodalom     Matematika     Történelem      Filozófia
Honismeret és földrajz     Természetrajz és biológia     Fizika     Kémia     Idegen nyelvek
Mozgás és testnevelés     Kertművelés     Informatika     Technológia     Gyakorlatok

Fizika

A tudományos ismeretek tanításának fő célja az, hogy kifejezze azt, hogy a tudomány az emberi létezés része, valamint az, hogy fantáziadúsan, az érzelmekre ható módon adja át azokat. Ez a természet valóságos jelenségeinek megfigyelésére vonatkozó képesség kifejlesztését jelenti. A tényleges tudományos ismeretek oktatása a gyermek olyan életkorában kezdődik, amikorra szert tesz arra a képességre, hogy oksági összefüggéseiben szemlélje a világot, és amikor ezek az ismeretek a gondolkodási képesség fejlesztésére szolgálnak. Ennek oly módon kell történnie, hogy olyan minőségi gondolkodás fejlődjön ki, amely folyamatosan képes szemlélni az emberi lény és a való világ változó kapcsolatán.
Az alább következő elvek pedagógiai nézőpontból a legfontosabbak:

• A kísérleti úton nem vizsgálható modellek helyett valóságos érzékelésen, megfigyelésen alapuló gondolkodási módszert javasolt alkalmazni.
• Kezdetben a jelenséggel összefüggő érzelmi kapcsolatot kell kialakítani a tanulókban. Később ezt meg kell szabadítani a szubjektív elemektől azzal a céllal, hogy a belső értékek megragadhatók legyenek a megértési tevékenység során.
• Emiatt a tudományos ismeretek tanítása a Waldorf-iskolában az érzékelés minőségéből indul ki. Ezért e tanítás módszere különösen érzékelés-orientáltnak írható le. Ez fontos szerepet játszik, és higiéniai-pedagógiai jelentősége van.

Célok és feladatok a 6 - 8. évfolyamon
A fizikaoktatás a megtapasztalt és megfigyelt jelenségekből indul ki, nem pedig elméletekből vagy modellekből. Minden kínálkozó lehetőséget ki kell használni az ellentmondások bemutatására, a tények szembeállítása érdekében. Még akkor is, amikor e tantárgy egyes szabályai kerülnek ismertetésre, nem szabad azokat elszigetelten tárgyalni, hanem az érintett egyéb tantárgyakkal való összefüggésben. Ezért önmagától értetődik, hogy adódó alkalommal, a tanított gyermekek életkorának megfelelő időben, be kell mutatni a művészethez és a technológiához való kapcsolódásokat.
A 6-8. évfolyam igyekszik gazdag tapasztalatokat nyújtani a fizikai jelenségekről, amelyekre ráépülhet a középiskola ismeretanyaga.

Célok és feladatok a 9 - 12. évfolyamon
A 6 - 8. osztályban a tanítás általában kísérletből indult ki. A tanulmányozás egyszerű volt, így a gyermekek a kísérletek döntő hányadát otthon meg tudták ismételni. Ahol csak lehetett, fizikai jelenségek megfigyelésére ösztönözték a gyermekeket. A jelenségek bemutatása és a kísérletek elvégzése után a tanulók önállóan, írásban összegezték tapasztalataikat.
A középiskolában a tudományos ismeretek tanítása a középtagozatban szerzett tapasztalatokból származó benyomásokra alapul, melyeket gondolati úton rendszereznek, végül szabályokká, törvényekké formálnak. Ez a világról alkotott képük kialakítása során megvédi a gyermekeket attól, hogy saját tapasztalataiknál és ítéletüknél fontosabbnak értékeljék a készen kapott, sokszor csak félig érthető törvényeket. A tanításban megjelenő elméleteket az adott jelenségről szóló, minden részletre kiterjedően kidolgozott gondolatkörként kell ismertetni, így például az atomelméletet a kémia kvantitatív szabályaiból, a fényelnyelésből stb. kell levezetni.