Edit néni lesz a 2011/12-es tanévtől a jelenlegi 8. osztály kísérője!

Hogyan készül Edit néni erre az időre? Milyen elképzelései vannak az elkövetkezendő öt évre a középtagozatból hamarosan a felső tagozatba lépő, Gábor bácsitól elbúcsúzó gyerekek osztálykísérőjeként?

Vágó Editet Fürjes Gabriella kérdezi.

1. Az osztálykísérő-választást minden évben hosszú és körültekintő tájékoztatók és beszélgetések előzik meg a felsős konferenciák több találkozóján. Hogyan született meg idén a döntés?

Idén is több beszélgetés előzte meg az osztálykísérő-választást. Először az osztály bemutatása történt meg, majd az osztályban tanító tanárok mondtál el a véleményüket. Bennem pedig megérlelődött, hogy szívesen továbbvinném az osztályt. A felsős konferencia támogatott ebben, s végül a nagykonferencia bízott meg ezzel a feladattal.

2. Úgy tudom, voltál már osztálykísérő. Milyen tapasztalatokat és tanulságokat őriztél meg abból az időszakból, amelyeket most esetleg hasznosíthatsz?

Az osztálykísérés sok figyelmet és folyamatos jelenlétet igénylő feladat. Mindenkire és mindenre tudni kell figyelni. Sok szervezéssel jár. Bizonyára tudom majd hasznosítani a tapasztalataimat is, de úgy gondolom, az új osztály új kihívásokat jelent.

3. Egyedül vállaltad ezt az igazán sok figyelmet, időt és odaadást igénylő feladatot. Mennyiben és miben számítasz mégis a kollégáid és a szülők segítségére, támogatására?

A felső tagozatban minden évnek van egy nagy témája: 9. osztályban a mezőgazdasági gyakorlat, 10. osztályban a földmérés és a néprajzi gyűjtés Erdélyben, 11. osztályban a szociális munka, 12.-ben pedig a színdarab és a diplomamunka után a művészettörténeti kirándulás. Ezekben mindenképpen számítok a kollégáim segítségére, s erre ígéretet is kaptam tőlük.

Ezek megszervezésében a szülők segítségének is örülnék.

4. Leendő, ugyanakkor már tapasztalt osztálykísérőként mit tartasz a legfontosabbnak az osztályközösség szempontjából? Milyen konkrét elképzeléseid vannak, amelyekkel az osztályt mint közösséget kívánod segíteni, építeni?

A legfontosabb számomra az őszinte, nyílt légkör. Úgy érzem, eddig jó kapcsolatom alakult ki az osztállyal, s ebben a légkörben zajlottak a felvételi beszélgetések is. A közös teendők és együttlétek – amelyekben a felső tagozat bővelkedik – segítik igazán a közösség, benne az egyén fejlődését. Remélem, sokat tudunk majd együtt lenni az iskolában és iskolán kívül is.

5. Megkérdeztem a nyolcadikosokat, leendő kilencedikes osztályodat, hogy szeretnének-e üzenni valamit, amit én elmondhatok neked a nevükben ebben a rövid interjúban. Azt válaszolták: „Nagyon örülünk, hogy elvállalt minket, és köszönjük szépen.” Üzensz te is nekik valamit?

Köszönöm az osztály kedvességét, bizakodva és várakozással tekintek az elkövetkező évek elé.