1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Augusztus 28-án a 9. osztály Lukácsházára utazott, hogy ott eltöltsön tíz napot, köztük nyolc munka- és két pihenőnapot.
Hazatérvén megkértem a gyerekeket, hogy gondoljanak vissza a Lukácsházán töltött napokra, és válaszoljanak az általam megfogalmazott pár kérdésre. A válaszokból összesítettem azt a beszámolót, amelyet alább olvashattok.

Vágó Edit

Hol voltunk mezőgazdasági gyakorlaton? Mutasd be a helyszínt részletesen! – Csaba, a biofarm létrehozója fogadott minket és egy kicsit mesélt nekünk a régi falusi életről és ismertette a szabályokat. Később találkoztunk Viktorral és Fridával is, akik a munkákban segítettek nekünk. – A háznak van egy belső udvara is, és ennek a közepén egy kút. Ebből húzzák az ivóvizet, mi is ebből ittunk. A birtokon egy kis tó és veteményeskert is található, és sok- sok állat él itt: ló, racka, tehén, nyúl, disznó, csirke és egy vadliba, „aki” sokszor megkergetett minket.

Szerinted mi a mezőgazdasági gyakorlat célja? Ez megvalósult Lukácsházán? – Szerintem a mezőgazdasági munka célja az, hogy megtanuljunk közösen dolgozni, meg hogy egy kicsit megismerjük a falusi életet. – A gyakorlat célja, hogy kicsit betekintsünk, átéljük a régi, kevésbé civilizált életet. Milyen összhangban élni a földdel és az időjárással, és hogy megtapasztaljuk, hogy lehet önfenntartóan élni. – Hogy kipróbáljuk magunkat a mezőgazdasági munkákban. Szerintem ez lényegében megvalósult a két hét alatt, amit ott töltöttünk az osztállyal. Éreztük a vidéki élet sajátos hangulatát és nagyon élveztük. – Jó, hogy mi kipróbálhattuk ezeket a munkákat. Nem sok gyerek kap rá lehetőséget, hogy ilyet kipróbáljon.

Milyen sorrendben milyen tevékenységeket végeztél? Volt-e különbség a két „sorozat” között? Melyik fajta munkát szeretted és miért? – Először a konyhán dolgoztam, azután kertészkedtem, harmadszorra az állatoknál végeztem munkát és a negyedik nap építős voltam. Ezek közül nekem az állatokkal való munkák tetszettek a legjobban, mert nagyon szeretem az állatokat és jó volt pl. a szomjukat oltani és etetni őket. Végül miénk volt a konyha, ami a legjobb és egyben a legfárasztóbb munka volt. Nagyon élveztem a főzés minden pillanatát, és jó érzés volt látni, hogy a sok gyerek jó étvággyal eszi azt, aminek az elkészítésében én is részt vehettem. – Harmadik nap Kiss Péter segítségével bálákat kellett gurítanunk, majd abból ugrálóvárat építettünk. Ez nagyon fárasztó munka (főleg a tűző nap miatt), mindenki kereste a kibúvókat, szegény Péternek nehéz dolga volt velünk. – Az első és második négy nap között az volt a legnagyobb különbség, hogy az első időszakban jobban együtt voltak a csapatok és többet dolgoztunk, a második időszakra kicsit összekeveredtek a csapatok és szerintem kevesebb volt a munka, kivéve a konyhásoké, akik folyamatosan sokat dolgoztak.

Megváltozott-e a munkához való hozzáállásod? Hogyan értékeled részvételed, munkád a közösségben? – Itt, Lukácsházán jöttem rá, hogy a munka nem is olyan rossz dolog… – Kicsit megváltozott, de nem nagyon. Itthon, ha valami munka van, nem úgy állok hozzá, hogy biztosan nem vállalom el, hanem kicsit könnyebben mennek a dolgok. – Abban változott meg a hozzáállásom, hogy most már tudom milyen az, ha dolgoznunk kell rendesen, és muszáj, nem olyan mint otthon, hogyha van kedvem, akkor beültetek egy tulipánt, ha nincs, akkor nem. – Szerintem megváltozott, én eddig csak egyedül dolgoztam, de most, hogy együtt dolgoztuk, még élvezni is lehetett a munkát. – Mióta hazajöttünk, nagyon örülök, ha csak öt tányért kell néha-néha elmosnom…

Mi volt a legjobb és a legrosszabb élményed? – A legjobban nekem az ausztriai tó tetszett, ahová az első négy nap után mentünk. A munkák közül nekem a mosogatás tetszett a legkevésbé. – Jó élmény volt a kirándulás a tóhoz, és az esti beszélgetések a szalmabálákon.  – A legjobb élményeim az esték voltak, mert akkor elmentem a kilátóhoz, és lehetett bujkálni a zseblámpás Béla elől, és meg lehetett ijeszteni a lányokat. – Jó élményem sok van, ez az egész munka ilyen volt. Rossz élmény a korai kakaskukorékolás.

Szívesen elmennél-e újra ilyen együttlétre az osztállyal? – Remélem, még visszatérünk a tanyára! – Nekem összességében ez az egész nagyon jó élmény maradt, és szívesen együtt leszek még az osztállyal akár ilyen hosszú ideig is. Szóval jó, hogy így kezdődött az év.

Keresés

naptár

További olvasnivaló