1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Idén tavasszal, március közepétől rendhagyó epochát tartunk a felső tagozaton. Szeretnénk kipróbálni néhány merész újítást, amelyek eltérnek a felső tagozaton eddig kialakult tanítási gyakorlattól. Olyan új modellt keresünk, amely választ adhat az eddigi tapasztalataink alapján bennünk fölmerült kérdésekre, és egy felső tagozatos reform lehetőségét is magában rejti.

Az epocha utáni visszatekintésnek része lesz annak eldöntése, hogyan tovább, mit kezdünk az idei tapasztalatokkal a jövő tanévben. Erről titeket is szeretnénk folyamatosan tájékoztatni. Ez az írás tehát a kezdet. Összefoglalása a felsős tanári kar által folytatott több mint egy éve zajló munkának.

Melyek voltak azok a kérdések amelyek foglalkoztattak bennünket, amelyek gyakran visszatértek csütörtöki konferenciáink alakalmával?

Például az, hogy az osztályon belül a diákok különböző tempóval haladnak. Ezt a jelenséget ismerjük alsó és középtagozatról is, de felső tagozatban fölerősödik a különbség. Minden osztályban vannak olyan tanulók, akik bizonyos tárgyakból messze a többiek előtt járnak, másoknak viszont épp az alapok többszöri ismétlése adhat biztonságot.

Az egyes tárgyak iránti speciális érdeklődés is felsőben jelentkezik. Az osztály együttes tanítása során azonban nehéz olyan jó epochát tartani, amely a különösen érdeklődőket és a kevésbé lelkeseket is "viszi".

Az osztályközösség fontos megtartó erő a kirándulások, a drámaelőadások során és más helyzetekben, ugyanakkor a szerepek túlzott rögzülését is eredményezi. A 13 évig együtt élő közösség szoros összetartozása megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor ennek lazítása, az osztályok egymás felé nyitása eddig kevéssé kiaknázott lehetőség.

A művészeti tárgyakat magas óraszámban tanítjuk, de nem eléggé világos azok kapcsolódása a főoktatáshoz.

A frontális tanítás uralja a főoktatásokat, holott a kisebb csoportokban való foglalkoztatás nagyobb teret biztosít a diákok kezdeményezőkészségének. Kisebb csoportban jobban kezelhető az egyéni haladási ritmus, és rugalmasabban figyelembe vehető az érdeklődési kör is.

Ezekből a kérdésekből kiindulva alkottuk meg a tavaszi kísérleti epocha tervét. Azt tervezzük, hogy egy hónapra fölborítjuk a felső tagozat órarendjét, és újfajta epochákat és szakórablokkokat hirdetünk meg. A diákok hatféle epocha közül választhatnak (pl. Gömbgeometria és csillagászat, Élettan és sport, Ázsia kultúrtörténete és jelene stb.). Ezek az epochák 8:15-12:00-ig tartanak, és több tanár tartja őket. A téma iránti érdeklődés alapján bármelyik felsős osztályból lehet jelentkezni az epochákra, természetesen a létszámkorlátot figyelembe véve. Az epochákon tehát vegyes életkori csoportok lesznek, és a művészeti tárgyakat a 12-ig tartó sávban, integrálva tartjuk. 1230-tól szakórablokkok közül kell választaniuk a diákoknak, amelyeket heti 3-4 órában tanulnak (pl. helyesírás, angol kezdő, angol haladó, alapfokú egyenletek, kémia stb.). A szakórákban meghatározott számban kell választani a közismereti tárgyak, nyelvek stb. közül, bizonyos szakórákra csak meghatározott előismeretek birtokában lehet jelentkezni. Az órák teljes választékának leírását és rövid ismertetését a síszünet előtt szeretnénk megtenni. A diákok jelentkezését, orientálását a felsős tanárok, de kiemelten az osztálykísérők és a tutorok segítik.

Reményeink szerint ez az epocha fölfrissíti a kialakult hagyományaink alapján működő felső tagozatunkat. Az epochákról, a szakórákról és a tapasztalatokról több fórumon be fogunk számolni, többek között itt az újságban is.

Balassa Ágnes

(Megjelent az iskolai újság 2009 februári számában)

Keresés

naptár

További olvasnivaló