1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

Mottó diákoknak

„Nem úgy tanulunk olvasni és írni, lovagolni vagy úszni, hogy elmondják nekünk, hogyan tegyük ezeket, hanem úgy, hogy gyakoroljuk ezeket a készségeket. Ezért csak akkor tanuljuk meg a közös kormányzást a nagyobb emberi közösségekkel kapcsolatosan, ha azt kis egységekben már gyakoroljuk.”

John Stuart: Mill Essay on Politics and Culture. New York, 1963

Mottó tanároknak

„A tanár, aki osztályát a büntetésektől való félelemmel kormányozza, az egyik leghatásosabb befolyást teszi a gyerekre, hogy az ellentmondásos viszonyban legyen a társadalommal. Taníthatja a gyerekeket pontosságra az aritmetikán keresztül, a gondolatok kifejezését az olvasáson keresztül, de nem taníthat társadalmi felelősségtudatot a történelem és a földrajz tanításával, azt akarván bizonyítani, hogy a köztársaság jobb, mint az önkényuralom, anélkül, hogy az osztályteremben ne köztársaság lenne, hanem önkényuralom.”

David Wills: Homer Lane. London, 1948

Az őszi kísérleti epocha lehetőséget teremtett arra, hogy a diákok egy csoportjával alaposan előkészítsük a diákönkormányzat létrehozását. A korszak lezárását követően az osztályokban megtörténtek a képviselőválasztások, és a diákönkormányzat 2010. november 16-án megtartotta alakuló ülését. A diákönkormányzat tagjai 8–13. osztályos diákok; a nyolcadikosok tanácskozási joggal vesznek részt a munkában. A diákönkormányzat tagjai:

8. osztály: Gelencsér Ádám, Galambos Ádám, Horváth Laura

9. osztály: Doma Sára, Pokorni Ágoston, Ferenczy Bálint

10. osztály: Tass Borbála, Pocsai Eliza, Horváth Kristóf

11. osztály: Kereszty Samu, Jánosi Dávid, Hajdú Kati, Nagybaczoni Réka

12. osztály: Havlik Marci, Bakó Hanka, Bartos Barna

13. osztály: Még nem volt választás; az első ülésen Biczi Bálint képviselte az osztályt.

A diákönkormányzatot a képviselők útján, vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet elérni.

A konkrét előkészítő munka mellett sokat foglalkoztunk a demokratikus önigazgatás gondolatával. Kerestük azokat a területeket, ahol a tanárok és a diákok együtt vehetnek részt az iskola működtetésében. Ez a fajta megosztott felelősség nem jellemző az oktatási intézményekre, amelyekben szinte kivétel nélkül hierarchián alapuló vezetés működik. A demokratikus hatalommegosztás közösség-megújító erőket hozhat: kölcsönös bizalmat, aktivitást, kezdeményező készséget, nyíltságot, egymás fölfedezését, új képességek kibontakozását, decentralizáltságot, önállóságot, öntevékenységet, a szabályok betartását, „tulajdonossá” válást. A demokratikus hatalommegosztás legfontosabb erénye az a lehetőség, hogy minden érintett részt vehet a saját életének irányításában, szerepet játszhat annak meghatározásában. Az iskola működésében természetesen vannak olyan területek, amelyekért kizárólag a felnőttek felelnek, amelyek nem a közös irányítás részei. Az epochán megkerestük a felnőttek által és a közösen szabályozható területeket:

Felnőttek által szabályozható

Diákok és felnőttek által szabályozható

biztonság

tanulás

tanórák

szabályok

épület, kert

értékelés

tanárok

programok

Ebben a működési formában az eddig egymástól elválaszthatatlannak tűnő kérdések külön-külön is értelmet nyernek:

Ki kormányozza a hajót?

Mi történik a hajón?

A mi esetünkben nyilvánvaló, hogy továbbra is az iskolavezetés és a tanárok feladata, hogy a hajót kormányozzák, meghatározzák, hogy merre tartsunk, de a diákok nagyobb szabadságot kaphatnak abban, hogy milyen szabályok szerint formáljuk az iskolai életet.

Az első ülésen áttekintettük a diákönkormányzat feladatait, jogait és lehetőségeit is. Röviden összefoglalva ezek a következők:

A diákönkormányzat döntési jogkörrel rendelkezik a saját működési rendjének meghatározásáról; a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; a tanítás nélküli munkanap programjáról; a munkáját segítő nagykorú személy megválasztásáról; a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének működtetéséről (pl. diákújság). Egyetértési joga van a jogszabályban meghatározott ügyekben: a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor. Véleményezési és javaslattételi joggal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A mi diákönkormányzatunk munkája azonban nem csupán a jogszabályban meghatározott jogkörökre korlátozódik. Már az előkészítő munka során számos olyan feladatot és tevékenységet határoztak meg, amelyet maguk szervezhetnek meg. A felhívásukra elindult KRESZ-tanfolyamot 6-7 diák látogatja (korábban egyetlen jelentkezője sem volt ugyanennek a tanfolyamnak!); rajzpályázatot írtak ki, amelynek eredményeként naptárak és képeslapok készültek a bazárra, amelyeket az iszapkatasztrófa károsultjainak megsegítésére árusítottak; adománygyűjtést szerveztek konkrét, rászoruló devecseri családok részére… Az üléseiken foglalkoznak a Házirend egyes passzusaival, és terveik között szerepel a nemzetközi Waldorf-segélyakcióban (WOW-day) való részvétel is.

A diákönkormányzat képviselői havonta találkoznak, munkájukat Sass Balázs segíti. A diákok a tevékenységeikről és az elképzeléseikről rendszeresen beszámolnak az általuk szerkesztett újságban.

Sok sikert és kitartást kívánok a munkájukhoz!

Kulcsár Gábor

 

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata letölthető pdf formátumban

 


Keresés

naptár

További olvasnivaló